Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Néprajzi csoportok – Történeti tájak - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun tőkeföld és használata
Más kiskun településeken csak bizonyos határrészeken nem volt nyomáskényszer, így Kunszentmiklós orgoványi és Dorozsma átokházi földjén, Fülöpszállás kisbalázsi részén, illetve Lacházán, ahol Csókáspuszta kivételével a háromnyomásos földközösségi művelést gyakorolták. Kunszentmiklóson a redempciót követően kétféle művelési módra nyílt lehetőség. Orgoványpusztán a tanyás földművelésre, a belső határban határközösségi nyomásos földművelésre. A szántónak kijelölt belső lécföldeket háromnyomásos művelési módjuk után nevezték kalkaturás földeknek. A határközösségben végzett földművelést a bejegyzett adásvételek bizonyítják. A szántókból egy léc föld megvásárlása valójában háromszor egy léc területet jelentett. Amikor pl. Mező György 1809-ben megvásárolta egy léc örökföldjét, az adásvételi szerződésbe beleírták, hogy az egy léc föld megy mind a három kalkaturában, összesen három lécet tészen.22 23 Vagy más megfogalmazásban Szappanos István redemptus 1809-ben „egy lécz allya szántót (vett) minden Calcaturában a kiosztott kaszálón kívül”} ' Azt az 1788-as határfelmérésből tudjuk, hogy a három nyomásra osztott szántókba első évben tiszta vagy kétszeres búzát, a másodikban zabot vetettek s a harmadik évben ugarnak hagyták. Ilyenkor az ugart legeltették.24 Dorozsmán a 32.500 kh határból 1745-ben 445 kötél földet osztottak ki 160 redemptusnak.25 A redemptusoknak egyéni tulajdonba adott föld összesen mintegy 13.500 kh volt, a közös használatban hagyott pedig 19.000 kh. 25 Ft redempcióra földminőség szerint 13-20 hold tanyaföldet adtak, plusz a község melletti fekete földön két nyomásban kilenc hold szántót s a tanyaföldek között öt hold nyilas kaszálót.26 A szántóföldi gazdálkodás a távolabbi átokházi tanyaföldeken parlagolós, a feketeföldi kétnyomásos területen ugarolós rendszerben folyt, vagyis az egyik nyomásba gabonát vetettek a másikat ugarnak hagyták és legeltették. A tanyaföldön talajváltó földművelést végeztek, a hétéves periódusban egyszer zabot vetettek, két évben legelőnek használták, négy évben pedig kaszálták.27 Fülöpszállás saját határa mellé csupán pusztarészeket tudott váltani, Jakabszállás 1/4-ét, Kerekegyháza 2/6-át, Kisbalázs felét. Szántásra két nyomásban a belső határt osztották ki. Később, a levéltári anyag pusztulása miatt nem tudjuk mikor, áttértek a három nyomásra, amiből egy az ugar volt. A háromnyomásos szántókban a gazdák részesedése idővel annyira aprózódott, hogy egy-egy nyomást újra kellett osztani. Az egyes kalkaturák újraosztása nem egyszerre történt. Az ún. „alsó járásbeli calcatura” művelésén hosszú ideig, 1819. február 16-ig nem változtattak, akkor a redemptusokkal kibővített tanács gyűlésében elhatározták a parcellák „ösz- szébb húzását”.28 A tanácsülésen 51 redemptus jelent meg, akik eldöntötték, hogy minden kalkatura négy darabról kettőre méressen össze, vagyis kinek-kinek minden 22 BKML Kunszentmiklós Örökvallási jkv. 1807-17. 46.1. 23 u.o. 24 BKML Kunszentmiklós It. V. 301. g. 1. 25 KÖVÉR Lajos - TÓTH Sándor László 1995. 123-124. Egy kötél föld = 13-20 hold tanyaföld + 9 hold szántó a község melletti fekete földön két nyomásban + 5 hold kaszáló a tanyaföldön. Összesen tehát 27-34 hold. 26 KÖVÉR Lajos - TÓTH Sándor László 1995. 123-124. 27 CSML Dorozsma lt. Kataszteri felmérés 66. köt. 28 SZML JK kig. Fasc. 4. N2 306/1819. 188
