Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Juhász Antal: Bárth János köszöntése
ről temérdek levéltári forrás, térkép, a népi emlékezet és beilleszkedő megfigyelés alapján írt mintaszerű tanulmányt, mely a reveláció erejével hat az olvasóra. A könyv az utóbbi évtized hazai szaktudományában az egyik legtartalmasabb, leíró, új ismeretanyagot közreadó munka, méltán helyezhető a Kós Károly - Szentimrei Judit - Nagy Jenő szerző triász Erdély és Moldva népcsoportjainak népművészetét tárgyaló kötetei mellé (1. Kriterion Kiadó, Bukarest). A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, a Megyei Nemzetiségi Alapítvány és más szervezetek közreműködésével, 1991 óta két-három évente rendezte meg Baján a Duna-Tisza közi nemzetközi nemzetiség-kutató konferenciát. 2003-ig öt konferenciára került sor, szervezésükben jelentős szerepet vállalt Bárth János, és valamennyi konferencia előadásait tanulmánykötetté szerkesztette (Dunatáji találkozás. Kecskemét, 1992., Dunáninnen-Tiszáninnen. Kecskemét, 1995., Tükörképek a Sugovicán. Kecskemét, 1997., Két víz között. Kecskemét, 1999., Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig. Baja-Kecskemét, 2003.). Ismert, hogy a mai Bács-Kiskun egyik tarka etnikumú megyénk, ezért az ott élő nemzetiségek múltjának, népi tradícióinak föltárása fontos tennivaló. Ebben a kötetsorozat példamutató szerepet tölt be, s a szerkesztő érdeme, hogy az előadók között szót kapnak a vajdasági és a pályakezdő kutatók is. A kilencvenes évek közepén „ Tanyák a változó időben ” címmel sok irányú ag- ráméprajzi, szociológiai témájú programot szerkesztett a Duna-Tisza köze hazai és vajdasági területén élő tanyai gazdaságok kutatására, mely főleg az utóbbi négy-öt évtized változásai és a jelen dokumentálását célozta. A széleskörű kutatói tapasztalatára épülő adatgyűjtési útmutató számos, a tanyai gazdálkodással és életmóddal foglalkozó kutatónak adott és ad a jövőben is hasznos kérdőívet. Több városunk (Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba stb.) példáját követve Kecskemét önkormányzata is elhatározta új városmonográfia megjelentetését. Elhúzódó előkészületek után Bárth Jánost bízták meg a négy kötetre tervezett történeti monográfia szerzői munkaközösségének szervezésével és a kutatás irányításával. A szaktudományok érdeklődéssel várják a Délalföld egyik legnagyobb mezővárosának monográfiáját, melynek színvonalas első kötetét főszerkesztőként Bárth János jegyzi (Kecskemét, 2002.) Megindította a Kalocsai Múzeumi Füzetek című sorozatot (négy kötete jelent meg), szerkesztette a Cumania (a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve) 13- 19. számú köteteit. Önzetlen, áldozatos munkát végzett az évtizedeken át hangya- szorgalommal kutató pap, Gyetvai Péter hatalmas településtörténeti adatbázisának gondozásával, sajtó alá rendezésével. (A Tiszai Koronakerület telepítéstörténete. I— III. Kalocsa, 1992.) Muzeológus és tudomány-népszerűsítő tevékenysége A kultúra tárgyi hagyatékának gyűjtése, leltározása, rendszerezése, gondozása és bemutatása mellett a múzeumokban dolgozó diplomás szakemberek immár húszhuszonöt éve (többé-kevésbé) elismert feladata a gyűjtött tárgyi és emlékanyag tudományos igényű feldolgozása és közzététele. Mégis valós és elterjedt napjainkban is az a vélekedés, hogy a muzeológus tevékenységének sok ember számára megis13
