Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Bali János: Málnatermelő telephelyek és építményeik a nógrádi határban
sének, melyek létesítése a hosszabb szabadban tartózkodás és a nagyobb mennyiségű minőségi termés esetén volt csak indokolt. Ennek ellenére azok a családok, akik az 1970-80-as években bungalót állítottak, azt továbbra is használják, újat azonban nem emelnek helyettük. Zártkerti bungaló Az új telepítésű határrészeken sorokat szerző családok rendszerint feladták zártkerti málnatermesztésüket, s kapacitásukat (munkaerő, eszközök) az egybefüggő, termelékeny ültetvényeikre koncentrálták. Itt már szükségesnek látszott a nagyobb mennyiségű termés átmeneti tárolásának megoldása, hiszen az egy nap alatt leszedett gurulós minőségű gyümölcs értéke egy átmeneti záport hatására jelentősen csökken. Nem véletlen hogy a málnatermeléshez kapcsolódó, a határban létesített gazdasági építmények létesítésének hullámhegye az 1990-es évek közepére esett. Témám szempontjából ki kell emelni a két összefüggő málnás kialakításának egy sajátosságát. A téglalap alakú málnások közepén, hosszanti irányban egy kb. 5- 10 méter szélességű földutat alakítottak ki, melyek szerepe a málnatermesztésben, különösen a málnaszedésben jelentős. Az ültetvény közepén átvezető földút Minden család kijelöli azt a telephelyet az ültetvényében, lehetőleg a sorok végéhez közel, ahonnan a konkrét munkákra elindulnak a munkások, illetve ahova visszatérnek. Itt parkol az a jármű, mellyel a málnatermelők megközelítik a málnásukat, itt tárolják a munkaeszközöket, itt fogyasztják el rövid pihenőjük során a magukkal hozott italt és ételt, illetve ide gyűjtik a leszedett gyümölcsöt. E telephelyet körülményes lenne megosztani, a sorok mindkét végén felállítani, hiszen a családban a szüret munkacsúcsa idején sincs — a szedőkön kívül — két ember ugyanarra a feladatra (pl. a leszedett gyümölcs ládákba szortírozása, a gyümölcs őrzése). A nógrádi családok, telephelyeiket egyöntetűen az ültetvény közepén, a földút mentén állítják fel. A 200 méteres sorokat nehéz lenne a végükről művelni. Ha e széles föld- utakat nem alakították volna ki, az egyes munkák termelékenysége kisebb lenne, hiszen egy-egy termelőnek alkalmanként akár 200 métert is ingázni kellene a sorok között. Az állandó telephelyek létesítésének okait az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A málnatermesztés agrotechnikájának 1990-es évekbeli változása során a piaci igényeknek mind inkább megfelelő fajtájú és művelési módú fajták (pl. Fertődi zamatos) kerültek előtérbe, melyek egyfelől nagyobb mennyiségű és értékesebb minőségű („gurulós”), másfelől sérülékenyebb termést adnak a korábbi félintenzív és extenzív fajtákhoz képest. A termelőknek érdekük, hogy a szedés három hetes munkacsúcsa alatt minél több, minél jobb minőségű gyümölcsöt szedjenek, ezért a lehető leghosszabb időt kell az ültetvényben tölteni. A Fertődi tulajdonsága, hogy az érett szemek hamar lepotyognak a szárról, a lehullott gyümölcs pedig értékesíthetetlen. A hosszabb munkaidő nem teszi lehetővé, hogy napjukat megszakítsák a belterületre történő bejárással (étkezés, pi105
