Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Kelemen Zsuzsanna: Adatok az andrásfalvi és istensegítsi bukovinai székely ragadványnevekhez
megkérdezték, mit csinál a gyermek, azt válaszolták: Csak ír — ami szokatlan volt a parasztcsaládban. Kedves történet, de valószínűleg nem ez lehet a magyarázat.) Több bukovinai ragadványnév valószínűleg román jövevényszó, illetve a bukovinai életmód olyan elemét őrzi, mely az adatközlők emlékezetében már elhomályosult. (Pl.: a Bojér ragadványnév a román bojár - földbirtokos - szóból eredeztethető, hogy „móduvázó” - Moldvába román földbirtokoshoz idénymunkára járó - családra utal-e, vagy valamilyen csúfoló név.) A RAGADVÁNYNEVEK TÍPUSAI A KÉT BUKOVINAI SZÉKELY FALUBAN A) Az ős - ősök - keresztnevéből eredő ragadványnevek A legtöbb ragadványnév ilyen típusú. Többségük az azonos vezetéknevü családok leszármazási rendjét férfiágon tartja számon. Pl. Fábián (Erős Mihály Jóska) Fábián, Sebestyén (Geci Marci) Jankó, Sebestyén (Geci János Jóska) László, Kelemen (Csúcsúk Barabás) Márton. A ragadványnévvé váló keresztnevek a bukovinai névhasználati szokásnak megfelelően becézett, rendszerint kicsinyítő képzős alakban szerepelnek. De megfigyelhető az is, hogy a sok Fábiánt, akik az Erős ragadványnevet viselték, még az ősök leszármazásával is elkülönítették, hasonlóan a Csúcsúk Kelemenekhez. (Dédapám volt Kelemen Barabás, s gyerekeit, unokáit a Csúcsúk ragadványnév mellett még a Barabás névvel is megkülönböztették.) Az ősök (dédapa, nagyapa, apa) keresztnevének felsorolásában igen fontos az időrend. Ennek a típusnak a kialakulása több okra vezethető vissza. Az egyik történelmi, társadalmi ok, és szorosan összefügg a középkori, ún. sajátos székely jogállással. A székelyek határvédelmi szerepet láttak el, ezért kollektív nemességet kaptak. Szolgáltatásaikat az állam irányában katonáskodással rótták le. Mindez erős összetartozástudatot eredményezett, és konzerválta a vérségi leszármazás számontartását. Amikor a bukovinai székelyek kiszakadtak a székelység egészéből (1764), ezt a nemzetségi leszármazástudatot és ennek fontosságát továbbvitték új lakhelyükre is. Mivel szigetként különültek el a többi Bukovinában élő néptől, a leszármazástudat fontosságát a XX. század közepéig meg tudták őrizni. Az összetartozás mellett a ragadványnevek ezen típusa - mely leszármazást sorol fel - az öt falu közötti és a falvakon belüli házasságkötések szempontjából is rendkívül fontos, mivel elkerülhették a rokonok házasságkötését közel négy generációra visszamenőleg. B) Vezetéknévből származtatható ragadványnév A keresztnévből származó ragadványneveknél ritkább. Gyakran a családba beházasodott vezetéknevére utal. (Ferkó, Kolozsi) C) A nőági leszármazást mutató ragadványnév Ritkán fordul elő (Erzsébet), néha férjezett névalakban is (Balázskáné). Az isten- segítsi Fischler Peisach zsidó boltost felesége után (írás Anna) Írás Pécaknak nevezték. Lőrinc Bibián Gergely édesanyja volt Bibiána, az egyik Papp család ragadványneve a Krisztina, nagyanyjuk keresztneve után. László Virka Ambrus édesanyja Veronika volt. 90
