Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Kelemen Zsuzsanna: Adatok az andrásfalvi és istensegítsi bukovinai székely ragadványnevekhez
D) Külső vagy belső tulajdonságra utaló ragadványnevek Igen gyakoriak, sokszor csúfolónevekből lettek az azonos vezetéknevűeknél megkülönböztető szerepüek, s öröklődhettek is. Viselőik gyakran sértőnek is érzik. Pl. Beles, Füles, Csonka, Bitang, Cseszle, Cseszlecske (szúnyogot jelent a székely nyelvjárásban), Csürke (csirke), Topló (tapló), Tökös. Hucán Gáspár - eredeti családnevét nem is tudta az adatközlő - igen magas ember volt, holott a hucán apró termetű hegyi lovat jelent. E) Jellegzetes tevékenységre, foglalkozásra utaló ragadványnevek Megkülönböztető névvé válhat a foglalkozás: Pásztor, Kántor, Deák (deáknak hívták a bukovinaiak a kántort). A Bojér ragadványnév valószínűleg arra utal, hogy viselője gyakran járt Moldvába román földbirtokoshoz (bojár) idénymunkára. A Mizilik (mézeskalácsból készült rózsafűzér, búcsus ajándék, román eredetű szó) ragadványnevü „kis púpos emberke” - kinek eredeti nevét nem is tudta a visszaemlékező - onnan kapta nevét, hogy ezt árulta. F) Származásra (etnikai hovatartozásra) utaló ragadványnevek Ragadványnévvé válhatott a származás is, vagyis mely néphez, nemzetiséghez tartoztak, mielőtt asszimilálódtak a székelységbe. Ilyenek: Zsidó, Cigán, Német, Sováb (sváb). A soknemzetiségű Bukovinában előfordult a más nemzetiségűekkel való házasság. A vegyes házasságoknak egyetlen feltétele volt - mint azt már korábban említettük -, amit a székelyek szabtak: csak akkor jöhetett létre, ha a másik fél katolikus. A bukovinai székelyek túlnyomó többsége mélyen katolikus volt - csak Andrásfalvá- nak voltak református lakosai -, s vallásuk nagyban segítette magyarságuk megőrzését a túlnyomórészt más vallású környezetben. így már csak ragadványnevük utalt származásukra, mert teljesen székelyekké, katolikus magyarokká váltak. Egy jellemző történet: az istensegítsi Lavrik Vaszilétől megkérdezték, kik voltak egy környékbeli erdőben fát vágni: Lavrik (Betyár) Vaszi a következőt mondta: Csak hárman voltunk magyarok: Én, Potápi (Oláh) Péter, meg a sógorom, Marosán István. (Mindhárman román származásúak.)14 G) A házról kapott ragadványnév Egy ilyenről tudunk. Istensegíts térképét nézve Nagy József azt mondta: „Nem tudom, hogy hívták azokat, akik abban a házban laktak, csak Csődör Jóskának mondtuk. De Ő meg a házról kapta a nevit, mert korábban abban egy nagy természetű ember lakott, akit Csődömek mondtak. így lett aztán az új lakó is Csődör.” A ragadványneveknek köszönhetően a Székelyföldről elmenekült, Moldván, Bukovinán, Dél-Bácskán keresztül a mai Magyarország területére érkezett bukovinai székelyek még közel háromszáz év elteltével is felismerik rokonaikat a szétszóratás ellenére is. 14 RÓNAI Béla 1992. Lásd a bukovinai székelyek származásra utaló táblázatát. - HAJDÚ István 1986. 85-86. 91
