Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Kelemen Zsuzsanna: Adatok az andrásfalvi és istensegítsi bukovinai székely ragadványnevekhez
A RAGADVÁNYNÉV MEGHATÁROZÁSA (terminológiai kérdések) A név általános funkciója, hogy egy közösségben egyéniesítsen, elkülönítsen. A magyar személynevek történetében körülbelül a XVI. századtól vált általánossá a mai gyakorlat: a személyek kételemű nevet kaptak, amelynek első eleme - a családnév - felmenő, rendszerint apai ágon öröklődik, a másik elem az utónév - keresztnév -, mely rendszerint a szülők által választott - nagyszülők, szülők nevei -, de előfordul, s a bukovinai székelyek elmondták azt is, hogy gyakran a keresztelő pap adta a keresztnevet, mégpedig a születés napjához legközelebbit. Azonban nem ritka eset, hogy egy-egy faluban két vagy több személy nevének mindkét eleme azonos, ezért az pontosítani kell, megkülönböztető nevet kap.12 A ragadványnév tehát gyűjtőnév, amely mint alcsoportokat, magába foglalja a megkülönböztető (bukovinai székelyeknél az ősök keresztnevének felsorolása), valamint gúny- és csúfneveket. A megkülönböztető neveknek csak a megkülönböztetés a feladatuk. Általában harmadik elemként a család és a keresztnév mellett állnak. A gúny- és csúfnevek között az az alapvető különbség, hogy a gúnynév általában felnőtteknél, a csúfhév általában a gyermekeknél általános. A gúnynév általában öröklődik, a csúfnév pedig nem. A ragadványnevek egyes csoportjai nem merev kategóriák, átalakulhatnak, egymásba fonódhatnak. Gyakori eset, hogy a gúnynév az idők folyamán megkülönböztető névvé lesz. Némelyik név csúfolódó, tehát gúnynév, de csak addig, míg az viseli, aki kapta. Ha azonban a név már átszáll az utódokra, csúfolódó természetét elveszti, megkülönböztető névvé lesz. (Az istensegítsi egyik Sántha család ragadványneve a Szőrös, bár a nevet viselők nem voltak szőrösek. Talán az egyik ős jellemzőjéből lett gúnynév vált a többi Sántha családtól való megkülönböztető névvé.)13 Eredetileg talán minden ragadványnévnek volt jelentése, mára azonban a jelentés gyakran megfejthetetlen. A RAGADVÁNYNEVEK KUTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A bukovinai székely falvak közül a leginkább kutatott és feldolgozott Andrásfalva, köszönhető ez Sebestyén Ádámnak. A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története című, 1972-ben Szekszárdon megjelent könyvében leírta az 1941-ben Bácskába telepített 12 A nyelvtudomány önálló ága a névtan, mely a tulajdonnevek, családnév, keresztnév, földrajzi és állatnevek eredetével, használatával, jellemzőivel, időbeli változásaival foglalkozik. A névtanon belül a ragadványnevek meghatározása a mai napig sem egységes, többféle definíció is él, s a kutatók - akik rendszerint egy-egy település vagy kisebb tájegység anyagát dolgozzák fel - lényegében kénytelenek maguk megfogalmazni, mit is értenek ragadványnév alatt. BALOGH László 1966., TÓTH Katalin 1966., J. SOLTÉSZ Katalin 1979., MISI Tünde - MÁDI Judit 1988., BURA László 1989., SZABÓ László 1990., RÁCZ Sándor 1991., CSŐR Éva 1992., RÓNAI Béla 1992., VARGA I. Erika 1994., KLIMENT Zsuzsa 2000. 13 Plutarkhosz a következőket írja Párhuzamos életrajzok c. munkájában: „Úgy látszik, hogy aki először viselte családjában a Ciceró nevet, kiváló férfiú lehetett, mert utódai nemhogy elhagyták volna ezt a nevet, hanem még büszkék is voltak rá, (már akkor is), bármilyen nevetségesen hangzott. A Cicer a latin nyelvben ugyanis borsót jelent, valószínű, hogy ciceró őse azért kapta ezt az elnevezést, mert az orra hegyén borsószerű bibircsók, vagy szemölcs nőtt.” - BÁN József 2000. 12. 88
