Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Kelemen Zsuzsanna: Adatok az andrásfalvi és istensegítsi bukovinai székely ragadványnevekhez
családok neveit, s rögzítette a ragadványneveket is. Az ő munkája, valamint édesapám emlékei szolgáltatták dolgozatomhoz az adatokat. Istensegítsről nem készült ilyen összefoglalás, így e falu ragadványneveit csak töredékesen sikerült felgyűjtenem. Nehéz volt a feladat, hiszen a ma még köztünk élő istensegítsiek (ma 75-80 évesek) fiatalok, 14-18 évesek voltak a kitelepítés idején. A falu ragadványneveit egy térkép alapján, s a Csátalján élő istensegítsiek segítségével igyekeztem összegyűjteni, s természetesen az adatközlők kora miatt nem lehetett a teljesség igényével. A térképet Brendján István tanító készítette 1940 augusztusában (nevét 1941-ben Hadikfalvira magyarosította), mely felsorolja a házak családfőinek nevét. Ragadványnevet - az apai név megkülönböztető jelzésén kívül - sajnos csak igen ritkán jelez, így a visszaemlékezőktől tudtam csak gyűjteni. Míg Andrásfalva ragadványneveinek gyűjteménye teljesnek mondható, Istensegítsé csak töredékes, bár így is képes bemutatni a ragadvány- és csúfnevek alapvető típusait. A RAGADVÁNYNEVEK GYAKORISÁGÁNAK OKAI ÉS TÍPUSAI A BUKOVINAI SZÉKELYEKNÉL A kételemű családnévadás kialakulása után is egyes településeken egy-egy vezetéknév annyira elterjedt a rokonság, leszármazás révén, hogy a települések jelentős részében csak néhány vezetéknév fordult elő, egyes nevek terheltsége igen nagy lett. Ez a jelenség igen jól bemutatható a bukovinai székelyeknél. Az öt falu határa zárt volt, a nép- szaporulat igen nagy. A környékbeli településeken németek, ruszinok, románok stb. éltek. A zárt etnikai közösség megnehezítette az új nevek gyarapodását. A bukovinai öt falu lakói a név alapján is meg tudták mondani, hogy mely faluból való az illető személy. A mádéfalvi veszedelem után a Csíkból és Háromszék falvaiból menekülők többsége rokoni, baráti kapcsolatban állt egymással. Amikor Moldvából Bukovinába telepítik őket, egy-egy faluba azok igyekeztek kerülni, akik ismerték egymást, rokonok, ezért gyakran azonos vezetéknevűek voltak. (Pl. Andrásfalván nagyon sok a Sebestyén, a Palkó, a Fábián, Kelemen, az istensegítsiek között a Nyisztor, Lovász, László, Szőts) Egy kis falu esetében a sok azonos vezetéknév zavart okozhatott, ezért megkülönböztető neveket, ragadványneveket adtak. Ragadványnevek azonban nemcsak akkor keletkeznek, amikor a vezeték- és keresztnevek terheltsége ezt indokolja. Ragadványnevet kaphatnak a ritka családnevet viselők is. Az istensegítsi, román származású Lavrik Vaszile, Vaszinak becézték, de volt gúnyneve is, Betyár, amit a gyerekek is örököltek. Egy zárt, patriarchális településen, amilyenek a bukovinai székely falvak, ahol a közös tevékenység, a közös érdeklődés, a közös érdek, az egymásra utaltság szerves közösséggé formálta az ott élőket, mindenki ismer mindenkit, így az érzelmi közösség is fontos. A gúnynév, csúfnév tükrözi az illető személyhez fűződő érzelmeket, ítéleteket. A székely humor, a góbéság pedig azoknak is adott ragadványnevet, akinek egyedi neve volt. A becézés nyelvi formái (többszörös kicsinyítés) pedig egyedivé teszik a székely ragadványneveket. A ragadványnevek típusba sorolása ma már igen problémás. A visszaemlékezők sokszor csak a névre emlékeznek, a ragadványnév megszületéséről már nem tudnak, vagy csak megmagyarázni próbálják. (Pl. Nagy József a Csakír ragadványnévről szólva úgy tudja, hogy ezért hívták így az illetőt, mert gyerekként sokat firkált, s mikor a szülőktől 89
