Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bihar Mária: Bolgárkertészek és szerepük Kunszállás fóliás kertkultúrájának kialakulásában
téhez tartozó, kutatási helyszínemül szolgáló Kunszálláson pedig 7,14 hektáron 71 gazdaságban.20 Kunszállás intenzív primőrzöldség-termelés kialakulásának folyamatában több ponton is tetten érhető a bolgárkertészek szerepe. Vizsgálatom során számot kellett vetnem a bolgárok közvetlen és közvetett hatásával is. Számos olyan zöldségtermesztési eljárás, módszer, munkaszervezeti forma, munkaeszköz, értékesítési szokás, növényfajta ismert a fóliás zöldségtermesztők körében Kunszálláson, amely egyezést mutat a bolgár- kertészek sajátjaként számon tartottakkal. Ez annak köszönhető elsősorban, hogy számos bolgárkertész család élt és munkálkodott a térségben. A náluk idénymunkásként dolgozó magyarok ezt-azt ellesve tudták kertészeti tudásukat gyarapítani, saját gazdaságukban kamatoztatni. Másrészről nemcsak közvetlenül a bolgároktól, hanem a bolgárkertészetekben dolgozó magyaroktól, egymástól, a bolgár módra létrehozott magyar mintagazdaságok munkájából, a bolgárokról szóló kertészeti szakirodalomból is tapasztalatokat gyűjthettek és gyűjtöttek a kunszállási fóliázok. Kiskunfélegyházán és környékén több bolgárkertész család is gazdálkodott, de a Petkov család az, amely a legismertebb és legjelentősebbként számon tartott. Kunszállás fóliás kertkultúrájának kialakulásában is ők játszottak jelentős szerepet. A levéltári források21 és a szóbeli emlékezet tanúsága szerint a család első Magyarországra települt tagja és feje Ilia Petkoff Koutzonzoff, magyarosított nevén Petkov Illés 1882. július 22-én látta meg a napvilágot Bulgáriában22, a Várna közelében fekvő Draganovo községben, amit a legjelentősebb bolgárkertészeket kibocsátó települések között tart számon a szak- irodalom.23 A görög keleti vallású, két gimnáziumi osztályt végzett, törökül és szerbül is jól beszélő bolgárkertész az első világháborúban, a 21. dunai gyalogezredben harcolt. Szerbiában fogságba esve, mint hadifogoly ismerte meg Magyarország kedvező természeti viszonyait és értesült róla, hogy számos bolgár dolgozik már itt, mint kertész. Hazájából magával hozott kertészeti tudását kamatoztatva 1919 és 1921 között először budapesti bolgárkertészetekben vállalt munkát, ebben az időben még évente hazautazva Bulgáriában maradt családjához.24 Budapestről 1921-ben jött Gátérra, ahol már önállósodva folytatta a kertészkedést. Gátéron Ulrich Antal kiskunfélegyházi főkántor feles bérlő bolgárkertészeként dolgozott. Gátéiról Kiskunfélegyházára vezetett az útja, ahol 1925-ben kért munkavállalási és letelepedési engedélyt. A várostól a Csólyosi út és a Szeged-Budapesti vasútvonal félegyházi szakasza közötti területen bérelt földet.25 A korabeli térképek és a kiskunfélegyházi népnyelv Bolgárkertként, Bulgárkertként tartja számon azóta is ezt a területet.26 Petkov Illés fia, az akkor 14 éves Péter 1922-ben jött édesapja után Magyarországra, akkor talán még nem is sejtve, hogy ezzel új hazát is választ magának. Illés gazda felesége pedig csak visszatérő vendég volt a gazdaságban. Félegyházán először csak két és fél holdon kezdtek gazdálkodni, de 1936-ra már közel 25 holdasra nőtte ki magát a kertészet. Ebben az időszakban 10 kertész szakmunkást 20 KSH, ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben. Településsoros adatok. 186-193. 21 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (BKMÖL) Kiskunfélegyházi részlege (Kf.) Magyar Királyi Rendőrség Kiskunfélegyházi Kapitányság iratai: VI. 3. 1216/1939. és VI. 3. 2468/1941. 22 Egyetlen forrás akad, ami a többi néggyel ellentétben 1881. augusztus 4-re teszi Petkov Illés születési dátumát. 23 CSOMA Zsigmond 1987. 114. 24 Petkov Péterné (Kiskunfélegyháza, 1919) az utolsó félegyházi bolgárkertész, Petkov Péter özvegye. 25 BKMÖL Kf. Magyar Királyi Rendőrség Kiskunfélegyházi Kapitányság iratai VI. 3. 119/1942. 26 FEKETE János 1997. 34. 175
