Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bereznai Zsuzsanna: Ünnepi táplálkozási szokások a nemesnádudvari sváboknál
SCHÖN MÁRIA A NAP FOLKLÓRJA A HAJÓSI SVÁBSÁG KÖRÉBEN / alluei waeiß itt vili, aisri zwaei wissa ma méh and aisri vili wissa ma älts. A nap a német nyelvben nőnemű: die Sonne. A német néprajzi lexikon szerint bármiféle női istenség képzete nélkül a nép nyelvén a nap neve Frau Sonne vagy kedvesebben és alázatosabban frohe, liebe, gnädige Frau Sonne, tehát napasszony vagy áldott, kedves, méltóságos napasszony.' Hajóson a nap Sann. Megszemélyesített alak, asszonynak tekintjük. Neve az Elisabeth, Erzsébet névnek változata: Lízi (Lise), Lízi néni (Lisi Bäs), Naplízi (Sannalise), és csúfolódón Bözse (Lisl), Napbözse (Sannalisl) vagy Bözse néne (Lisi Bäs). Sőt, mióta a faluban az érintkezés nyelve a fiatalabb generációknál a magyar nyelv, azóta él a magyar szónak érzett Liszka alak is. A Lízi egyébként úgy került valahogy az égboltra, ahogy a holdban lakó és ugyancsak élőlénynek tekintett Jakab is. Egy töredékmonda szerint férjes asszony volt, de a férje megátkozta, felátkozta az égre (hat sie naufgwantschá). Nagyon reméljük, hogy a monda teljes történetét valamelyik hajósi ember emlékezete fölidézi még számunkra. (Jakab felkerülését az éjszakai égbolton világító holdra majd máskor, a holdnál tárgyaljuk.) Az idősek állítják, hogy nekik tudomásuk van arról, hogy a napban van egy látható személy, egy emberarc, egy szép, női arc. Vagy azért, mert a régi öregektől hallottak erről, vagy esetleg azért, mert maguk is látták. Hogy ki ez a személy, arra többnyire nincs válasz. A régi öregek az Istenanyát vélték benne meglátni: A napban a Istenanya arca van, azt lehet látni, ha jól odanézel, és jó a szemed. Lehet látni a szemet, a száját. Olyan komoly arc. Szép nőarc. A haját nem látni a sok napsugártól, de a sugárzás ellenére azért az arcát látni. Én már sokszor láttam. Azelőtt bele tudtam nézni este a napba, de most már nem. Én egy női fejet láttam, nem az Istenanyát láttam. Ezt az öreg emberek mondták így. Ha e lénynek szeme van, akkor természetes, hogy mindent lát, ami az ég alatt történik. Egy találós kérdés ezt így fejezi ki: A Bözse néne mindent lát. Miért ? Mert ha fent van, akkor világosság van. (D Lisi Bäs siecht älligs, was ma tuat. Waramm? Wel sie riesisch he all ischt.) Nyári hőség idején sokat emlegetik a Lízit valamelyik nevén. Főleg akkor, ha nagy forróságot bocsát le, akkor úgy elszidják, mint egy létező személyt: Már néz kifelé a Lízi, vagy: Jön már a Bözse, vagy: Ma megint nagyon rakja a tüzet a Lízi, vagy: Ma megint jó mérges a Bözse!, vagy: Ma megint néz a világos gülüszemeivel vagy: Ma megint jó világos a Bözse (He it scheint sie wiedr marz hell d Lisl. O, däs sagid sie heit no duß be die Tagwearkr. Heit ischi wiedr marz wild d Lisl and heit guckid sie marz hell raus. Heit guckid sie wiedr mit iahri healli Relle.) Ha rosszak voltak a gyerekek, vele ijesztgették 1 1 BEITL, Richard 1955. 476. 109
