Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

4. Magánbirtoklású havasi irtáson létrehozott paraszti telephely jelentés. Témánk szempontjából ez a jelentés a legfontosabb, mert az efféle magánbirtokon létrehozott szállások tekinthetők a hegyi tanyák ősének. Bármilyen furcsa, példát nehezen idézhetünk, mert amikor kifejezetten családi gazdasági telepekről volt szó a korai perekben, a tanúk valami fatális véletlen folytán a szállás kifejezést ritkán használták. Pl. 1592-ben, amikor Oroszhegy és Fancsal Nyuládi perében rengeteg szó esett a fancsaliak nyuládi irtás eredetű telepeiről, a tanúk részletesen elmondták, hogy mit csináltak a fancsaliak egy-egy szálláson, de valahogy a szállás szó egy-egy családi telep esetében nehezen került szóba. Inkább az irtás, aszalvány, szénafű kifejezést használták, amelyen kaliba és többféle állattartó, szénatároló épület állt. Ezeket a vallomásokat alább részletesen bemutatom. Itt csak olyan vallomásokat idézhetek, amelyekben a fancsaliak nyilvánvalóan egyenként is szállásnak hívott, magánbirtoklású telepeiről általánosságban szóltak a tanúk: "Fanchialiak bírtak Nywladot. Láttam, hogy szenat raktak be benne, szállásokat is tudom benne". (1592 - Petrus Bereczkj, Szentkirály)

243 "Nywladban zallas bélieket twdom fanczialiaknak". (1592 - Valentinus Szentkirályi, Szentkirály)

244 "Kazaltam es fat is azoltam Nywladban az gazdámnak. Az szenat ott keolteottwk ell télben. Sendelt is czinaltunk ott szallaswnkban". (1592 - Valentinus Hegy, Bikafalva)

245 A fenti, magánbirtoklású irtásföldön létrehozott szállásokra vonatkozó adatok valójában akkor kelnek életre, ha alább, a szálláshasználat bemutatása során idézem majd a mindennapjaikra vonatkozó, de jobbára a szállás szó előfordulása nélkül fogalmazott adatokat. A szállás szó fentebb bemutatott négyféle jelentése közül témánk szempontjából most a 2., 3., 4. jelentés a figyelemre méltó. Ez a három jelentés azonban a XVI-XVII. századi tanúvallomásokban több esetben összemosódik. Csak alapos elemzéssel, a szövegkörnyezet aprólékos tanulmányozásával válaszható szét. Valószínű azonban, hogy esetenként nemcsak a szó jelentése az összemosódó, hanem a mögötte meghúzódó tartalom is. A szállástartás formái, az alföldi, különösen az ártéri területekhez hasonlóan, a havasokban sem lehettek mindig kristálytiszták, játszi könnyedséggel típusokba sorolhatók. Különösen sok átmenet lehetett a pásztorszállás, a közösségi szállástartás és a magánbirtoklású irtások családi szállásai között. Gondolok itt a 2-3-4-5 gazda társulásával létrehozott gazdaközösségek, legeltető közösségek szállásaira, az egymás közelében irtott magán irtások családi szállásainak fúzérszerű láncolataira. Mindezt komplikálja az előtti évtizedre nyúlt vissza Szász Mátyás ükei lakos vallomása: "az fanczialiak, ilkejek eggjwt tartottak Koezep Rézben diznaiokat kosárban, ennekeleotte 50 eztendeouel is mak jdyerí'. (USZO. II. 95.). A "székely szabadság idejére", 1562 elöttre emlékezett Balázs Demeter gyepesi lakos is 1599ben: "Az Vy Kosáron felijei az vt feleöl az melj O Kosár helj uagion, tudom, hogj regj ydöbe az lengelfaluiak zallas helek uolt máknak idején, es onnan minden fele, mind az Vy Kosárféle, mind az Taplocza meghe, mind pedigh tul az Ughron kutia fele ualamigh el erth marhajok, zabadon birtak". (USZO. III. 117.) USZO. ii. 83. - ,A szénát raktuk be" kifejezés nyilvánvalóan azokra a családi telephelyekre vonatkozik, amelyekről más vallomásokban oly sok szó esik. USZO. II. 87. USZO. II. 89.