Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
böző időpontot jelölnek meg, akik állítják, hogy már hoztak gyógyító vizet a kútról. A zavart valószínűleg az okozza, hogy egyesek a két jeles nyári ünnepet, áldozócsütörtököt és űrnapját, mivel mindkettő csütörtökre esik, összekeverik. Sokan úgy gondolják, hogy úrszeredája az úrnapja előtti szerdával azonos. Mások tudni vélik, hogy az áldozócsütörtök előtti szerdának jár ki az úrszeredája elnevezés. Az előbbiek az áldozócsütörtök előtti szerdát áldozószereda néven emlegetik. Sajnos, a magyar néprajzi, egyháztörténeti és nyelvészeti irodalomban ezidáig nem találtam nyomát az úrszeredája kifejezés elemzésének, értelmezésének. Nem tűnt elém a szó a gazdag magyar szótárirodalomból sem. 85 Ez annál meglepőbb, mivel az úrszeredája kifejezést Orbán Balázs, a fentebb idézett szöveg tanúsága szerint már 1868-ban leírta. Számára természetes volt az efféle idő-pontmegjelölés, mivel az Oroszheggyel csaknem határos Lengyelfalván született. Gyermekkorából ismerhette a régies hangzású ünnepnevet, ezért nem bocsátkozott magyarázatába. Irodalmi fogódzók híján nehéz az állásfoglalás. A név hangzásából, szóalakjából ítélve úgy vélem, hogy az úrszeredája kifejezés az erdélyi katolikusok szóhasználatában az úrnapja előtti szerdára vonatkozik. Oroszhegyi hagyomány szerint az „urusos kút" vize sokakat meggyógyított. Többek között a XX. század második felében egy Oroszhegyre beköltözött református embert, Panna Gyulát, aki ezért hálából vaskeresztet készíttetett a csodás erejű forrás mellé. Oroszhegyen és Varságon egyaránt Szent László királlyal hozzák kapcsolatba az „urusos kút" keletkezését. Úgy tartják: Szent László király valaha ezen a tájon vonult a csapatával. Katonái hirtelen megbetegedtek, fekélyek lepték el őket. A nagy király imádkozott Istenhez, majd beleszúrta kardját a földbe. Csoda történt. A kardszúrás nyomán „vízforrás fakadt föl." A beteg katonák megmosakodtak az új forrás vizében, és azonnal meggyógyultak. Ez a történet beleilleszkedik a vitéz magyar király csodás vízfakasztásait elbeszélő mondák sorába. 86 Erdély patrónusáról, a csodás tettekre képes Szent László királyról a fentebb idézett XIX. századi szövegek a vízfakasztó histórián kívül más oroszhegyi történeteket is megőriztek. Az oroszhegyi jegyző a kővé változtatott tatár pénz mondáját vetette papírra, amelynek több párhuzama ismert a Kárpátmedencéből. 87 Orbán Balázs pedig úgy hallotta, hogy a szent király az oroszhegyi „urusos kút" vizében fürdött, amikor sátra a kút közelében állt. Az ún. Király-forrás, mint mondamotívum nem társtalan, miként a hajdani királyi sátor helyének számontartása, emlegetése sem. 88 Mivel Szent László király korából írott források nem állnak rendelkezésünkre az udvarhely-széki táj históriájából, Szent László oroszhegyi szereplésének történeteit a kiterjedt Szent László mondakör világába sorolhatjuk. Érdemes azonban emlékeztetnünk arra, hogy a közeli Tartód vára valószínűleg Szent László király uralkodása alatt épült. Másrészt két nem mindennapi oroszhegyi helynév megemlítése is idekívánkozik. Egyik a Tatárút, valahol a Tartód Szükséges hangsúlyoznom, hogy megállapításom az 1990-es évek közepéig megjelent szótárakra vonatkozik. Sajnos, az Új Magyar Tájszótár és az Erdélyi Szótörténeti Tár u beűs kötete még nem jelent meg. - Nem találtam az úrszeredája kifejezést az átnézett erdélyi kalendáriumokban sem. SZENDREY Zsigmond 1922. 58. - BÁLINT Sándor 1977.1. 503. Vö.: SZENDREY Zsigmond 1922. 57. - BERZE NAGY János 1925. Vö.: SZENDREY Zsigmond 1922. 58. - BÁLINT Sándor 1977.1. 503.
