Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
Excellentiája által a... Capitálisok a faluban benn lévő mater Ecclesianak hagyattattak" . 81 így ért véget az oroszhegyi búcsújárúhely sorsának fölfelé ívelő szakasza. így nem lett Oroszhegyből országra szólóan híres zarándokhely. A példa azért is tanulságos, mert valószínűleg efféle esetek járultak hozzá a csíksomlyói kegyhely hallatlan szerepnövekedéséhez, erdélyi kizárólagosságának és egyedülállóságának kialakulásához. Természetesen más betiltott búcsújáróhelyek példáihoz hasonlóan Oroszhegy szentkútja és nyúládi kápolnája sem merült teljesen a feledés homályába, legalábbis a közvetlen környéken. A legjámborabb, legbuzgóbb oroszhegyiek a XX. században is köröszttel, lobogóval vonultak ki áldozócsütörtök korareggelén a gyógyító kúthoz, illetve a kápolna romjaihoz. Úgy igyekeztek, hogy a nagymisére, 11 órára visszaérjenek a faluba. Pap általában nem ment velük. 82 A körösztalja népet a kántor vezette. Az áldozócsütörtöki kivonulás tehát népi ájtatosságnak tekinthető. A menet résztvevői a kápolna romjai tájékán töltött idő alatt üldögéltek a füvön. Imádkoztak, énekeltek, reggeliztek. Legtöbben a gyógyító kutat is fölkeresték. A faluban maradók úgy fogadták őket, mint a Somlyóról érkezőket. A templomból köröszttel, lobogóval elébük mentek. Az érkezők és a fogadók együtt vonultak be az oroszhegyi templomba, hogy meghallgassák a nagymisét. A kápolna romjai tájékán valószínűleg mindig állt fakereszt. A legutolsó és feltehetőleg ma is álló keresztet 1986-ban állították jobbára Vass családnevű oroszhegyi lakosok. Cserefából faragták. Vésett felirata: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. Krisztus él. Krisztus uralkodik. Krisztus győz. Krisztus menybe menetele emlékére 1986." Ha figyelembe vesszük, hogy a XVIII. századi kápolna Krisztus menybemenetelének emlékére volt szentelve, a hajdani búcsúkat és betiltásuk óta az oroszhegyiek csendes körösztös-lobogós kivonulásait pedig áldozócsütörtökön, vagyis Krisztus menybemenetelének ünnepén tartották, az új kereszt vésett felirata a Krisztus-menybemenetele-kultusz szívós továbbéléséről tanúskodik. A hajdani kápolna romjait és a közelében lévő gyógyító vizű forrást a XX. századi oroszhegyiek és varságiak a XVI. század végén már emlegetett nagymúltú Nyulad helynévvel határozzák meg. A megnevezésben Szent Lászlónak is juttatnak szerepet. Ilyen megfogalmazásokat lehet hallani: „Szent László kápolnája Nyulad dombján".„Szent László kútja Nyuladban", „nyuládi urusos kút" stb. Előfordul a „Mária kút" elnevezés is. A „Kápolna kút" kifejezés nem a gyógyerejű urusos kútra vonatkozik, hanem arra a Középrez felé eső forrásra, amelyről a fentebb idézett szöveg tanúsága szerint az oroszhegyi jegyző 1865-ben azt tartotta, hogy vizénél jobbat nem lehet találni Erdélyben. 81 OPI. Az oroszhegyi róm. katolikus egyház számadáskönyve. (1783-1863.) 56. p. - A „Capitalis" 50 forintot tett ki, amely az oroszhegyi templom ..Capitalisât" növelte. 82 Az 1990-es évek elején az akkori oroszhegyi plébánost, Barabási Gergelyt foglalkoztatta az áldozócsütörtöki kivonulások felelevenítésének gondolata. A megvalósított processiók alkalmával maga vezette híveit. Ez a magatartás valószínűleg összefüggött „búcsújárásra fogékony" ferences lelkiségével. - Ezúton köszönöm a kápolnarom és az „urusos kút" felkeresésének megszervezésében nyújtott segítségét. - Ugyancsak köszönöm Vass Lajos oroszhegyi kántornak, hogy 1992. május 20-án az „urusos kútnál" tett látogatásomat kalauzolással és terepjáró autó biztosításával elősegítette.
