Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

7. A HEGYI TANYÁK NÉPÉNEK KÖZÖSSÉGI KAPCSOLATAI

látogattatta őket. A havasba szekerező pap misét mondott és hitoktatást tartott a varsági iskolákban. Nevelt, tanított, szentségeket szolgáltatott. - 1880 tájától a fából rakott, zsindelytetős varsági havasi iskolák világ zajától visszavonult tanítói nyilvánvalóan nem mélyen szántó tudományos ismereteket közvetítettek nehezen iskolába szoktatott hegyi növendékeiknek, hanem imádságokra, egyházi énekekre, bibliai ismeretekre és valláserkölcsi tudnivalókra tanították őket. - Varság területén hosszú évtizedekig keverten egymás mellett éltek a farmtanyai állapot felé haladó állandóan lakott szórványtelepek és a nagymúltú, időszakosan használt oroszhegyi szállások. A havasokba költözött oroszhegyiek, akik lassan varságiaknak kezdték magukat nevezni, szinte naponta találkozhattak Oroszhegyen maradt, de havasi birtokokkal rendelkező falusfeleikkel. A szállásokat használó oroszhegyiek és a tanyalakó varságiak legtöbbször egymás közelében dolgoztak. Állandó munkakapcsolatban álltak egymással. Az állatokat teleltető oroszhegyi legények számtalan esetben varsági tanyai lányokhoz jártak vizitába. A havasi kaszálókon nyaranta szénát csináló oroszhegyi szállástartó családok fiataljai varsági tartózkodásuk idején nemcsak a hasonló módon gazdálkodó oroszhegyi famíliák fiataljaival találkoztak rendszeresen, hanem a varsági tanyákon nevelkedett gyerekekkel, legényekkel, leányokkal is. Gyakran előfordult, hogy tanyai és falubeli fiatalok összeházasodtak. - A főbb útvonaltól távol eső Oroszhegy falu sem nyújthatott lakóinak életmódban és műveltségben különösen kiemelkedő magasságokat a XIX. század második felében. A fenti okok és körülmények alapján feltételezhető, hogy a XIX. század utolsó harmadában nem tátongott óriási szakadék kulturális helyzet, műveltségi szint tekintetében Oroszhegy község faluban maradt és havasokba költözött lakosai között. Ha akadt némi különbség, az abból adódott, hogy a havasiak, az alföldi tanyák népéhez hasonlóan, hagyományőrzőbbnek bizonyultak. Tárgyak, szavak és tudás formájában az oroszhegyi székely kultúra olyan elemeit is kitartóan őrizték, amelyeket az új divatok hódításának jobban kitett falu lakói lassan feledésre ítéltek. A XX. század elejétől új korszak köszöntött be Varság művelődésének, közéletének, vallási viszonyainak történetében. 1902-ben új római katolikus egyházközség alakult az oroszhegyi havasokban. Plébánia épült. Helyben lakó papot kapott a havasi tanyák népe. 1904-ben templom épült a varsági Mélypatak dombján. 1907 elejétől önálló községgé szerveződött a varsági tanyavilág. 1911-től kövezett út kötötte össze az új havasi templom környékét Zetelakával, Udvarhellyel. Megnagyobbodtak, megerősödtek az iskolák. A Varságon működő papok és tanítók buzgólkodása révén emelkedett a havasi tanyák lakóinak műveltségi szintje. Az 1940-es évek elején, az újabb magyar fennhatóság idején egyre több fiatal varsági lány szegődött el erdélyi és magyarországi városi polgárcsaládokhoz szolgálni. Városi munkájukat befejezve sok tapasztalattal és ismerettel gazdagodva tértek vissza Varságra. Szolgálatuk során szerzett ismereteiket varsági asszonyként igyekeztek hasznosítani és továbbadni. A férfiak számára a rendszeres katonáskodás, a két nagy háború, valamint a fával való kereskedés, a vásárba járás révén tárult ki a világ. A szétszórt házakban élő nép