Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA

rendszeres pusztításai miatt felhagyott a kerítésen kívüli földmüveléssel. A hajdani kis szántóknak másfél évtized alatt nyomuk is alig maradt. Külső képük idomult a kaszáló egészének képéhez. 1991 nyarán, a néprajzi adatfeltárás idején a kerítésen belüli négy holdon Bábi Domokosnak hat müveit és egy parlag szántóparcellája volt. A szántók nem érintkeztek egymással. A kaszálót foltok gyanánt tarkító szántott földdarabok szabálytalan alakúak, kb. 50 méter hosszúak és 15-20-25 méter szélesek voltak. Kaszálóból feltört kis szántóparcellákat látva a kutatóban önkéntelenül felmerülnek a kérdések: Miért éppen ott van a szántó, ahol van? Miért éppen akkora a szántó, amekkora? Miért éppen azt a kaszálórészt törték föl, amit föltörtek? Efféle kérdések különösen akkor sokasodnak, ha a kaszálóterület felületén első látásra nem érzékelhetők különösebb térszíntváltozások, lapályok és kiemelkedések. A kutató nehezen kap meggyőző feleleteket. A válaszok talán a havasi táj talajadottságaiban keresendők. A legsíkabb bagzosi területen is vannak vizenyős hajlatok, amelyek alig látszanak, de a gyanútlan idegen cipője alaposan elázik, ha toronyiránt közlekedve áthalad rajtuk. Az efféle vizenyős hajlatok nem alkalmasak szántásra és növények termesztésére. Ezért, ha kaszálója területén valaki szántókat akar csinálni, meg kell keresnie a kevésbé vizenyős földfoltokat. Bábi Domokos fentebb már említett kerítésen belüli hét szántója az alábbi módon hasznosul: (A jelen idő 1991 nyarára vonatkozik. A megnevezésekben a helyi, alsóbagzosi térszemléletnek megfelelően a főső északit, a beső délit, délkeletit, a kűső nyugatit, délnyugatit jelent. így beszél a tanya gazdája beső kútról és kűső kútról is.) 1. sz. szántó, főső főd: pityóka terem rajta. Előző évben zabot termett. A pityóka után tavaszbúza, majd ismét zab következik. Amikor legközelebb pityókára kerül a sor, egyik részébe vetik a kerti veteményt is, mert ez a parcella kövér, régi főd. Jelenleg a 2. sz. földön terem a kerti vetemény, ahol 3-4 évig termeszthető. Utána here kerül a helyébe. 2. sz. közbűső főd: egyik részén pityóka, másik részén apró vetemény terem. A következő évben a pityóka helyére tavaszbúza kerül. 3. sz. szántó, beső főd: árpa terem rajta. Kb. 6 évig pallag volt. Előző év őszén törték föl. Zabot kellett volna vetni a földjébe, mivel új főd, de itt nem részletezhető okokból a szokástól eltérően kivételesen árpa került bele. 4. sz. szántó, kűső főd: tavaszbúza terem rajta. A következő évben őszrozs vagy zab kerül a földjébe. 5. sz. szántó, kűső főd: tavaszbúza terem rajta. A következő évben parlagon marad, mert a jelenlegi parlagot a 7. sz. szántót hatévi pihenő után föltöri a gazda. 6. sz. szántó, kűső főd: egy év óta herefőd. Két évig terem rajta here, utána zab következik. 7. sz. szántó, főső főd: 5 év óta pallag. A következő évben a gazda föltöri és zabot vet a földjébe. Az 5. sz. szántót hagyja parlagnak. Pál Katona György Nagyküküllő menti tanyája környékén a patak és az országút között hosszan elnyúló kaszálóból 1991-ben négy parcellát müveitek szántóként. Valamennyi szántót a gazda apja „csinálta" 1938-1940 körül. Az első