Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA
csak a szarvasmarhákat legeltették. Hamarosan végeszakadt ennek a tevékenységnek is, mivel máj. 10-én tilalom alá került a varsági tanyás-kaszálós határrész. Ettől a naptól kezdve nem lehetett szabadon legeltetni a magánbirtokokon. Ezért máj. 10-én a marhákat majorok elé hajtották, akik Szent Mihály napig legeltették azokat a Gyergyó felé eső őstáj regélőjén, a Bolygó és a Hosszúkő tájékán. A regélőre jog alapján mehetett a közbirtokosság tagjainak jószága. Két jogra lehetett kihajtani egy teljes értékű szarvasmarhát. A két éven aluli növendék állat legeltetéséhez egy jogra volt szükség. Ugyancsak egy jog kellett 5 juh legeltetéséhez. Akinek egyáltalán nem volt regelési joga, az füstjogot váltott, vagyis taxát fizetett a közbirtokosságnak a kihajtott állatai után. A két háború közti években a majorok szarvasmarhát és juhot egyaránt őriztek. Egy majorhoz legtöbbször 30 marha és 300-400 juh tartozott. Ebben az időben a szarvasmarhák nagyszarvú fejér marhák voltak. Erejükre jellemző, hogy a fényár, vagyis augusztus dereka után meg-megjelenő medvét is elhajtották. Máj. 10-e után az állatok tavaszi családi legeltetésével megbízott fiatalok magukra hagyták a szállásokat és visszatértek a faluba. Oroszhegy felé gyalogolva hazahajtották azt a fejős tehenet, amelyet a teje miatt hajtottak ki a szállásra. Otthon a falusi csordapásztor gondjaira bízták. A varsági szállás, ha rendszeres földművelést nem végeztek körülötte, a szénakaszálásig néptelen maradt. Az állatok éjszakai helye és nappali tartási módja c Febr. Márc. Ápr. c >—, 3 < Szept O Nov. ű Q Belső határban Falusi telken, istállóban, takarmányon Belső határban Falusi telken, istállóban, a nyomásos határ felszabadított tarlóján, leeelön — Havasokban Szálláson, istállóban, felszabadított magánbirtoklású kaszálókon, legelőn mm 1 Havasokban Szabadban, közbirtokossági legelőn 1 Havasokban Szálláson, istállóban, takarmányon 10. ábra. Az oroszhegyi parasztgazdaságok cellengő szarvasmarháinak évenként ismétlődő mozgása Oroszhegy belső határa és az oroszhegyi havasokból alakult Varság község területe között a XX. század első felében. (Néprajzi gyűjtései alapján tervezte: Bárth János)
