Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
1880 és 1902 között az oroszhegyi havasok két részének két iskolához kötődő megnevezése tükrözte azt a történelmi lehetőséget, hogy az Oroszhegyhez tartozó hatalmas hegyi tanyavilágnak két központja alakuljon ki. A XIX. század végi Oroszhegyi határban alakulhatott volna úgy is a fejlődés, hogy két havasi egyházközség és két új politikai község jön létre. A közeli korondi hegyen ebbe az irányba haladt a tanyavilág önállósodásának XX. századi folyamata. Az oroszhegyi havasokban ezzel ellentétben a XX. század elején, valószínűleg takarékossági megfontolásokból, az egy központ, az egy egyházközség és az egy politikai község gondolata győzedelmeskedett. A kétközpontúság irányába megindult fejlődés két évtized után, nem kevés feszültség árán, az egyközpontúság irányába kanyarodott el. A két lehetséges központ közül a Varságtisztás néven emlegetett terület központja lett a nyertes. Ezáltal a Varságtisztás név fokozatosan ráhúzódott a "bekebelezett" nagykútpatakai területre is. 1880 és 1902 között, ha a hivatalokban nagyon pontosan akartak fogalmazni, akkor az Oroszhegy-Varságtisztás és az Oroszhegy-Nagykútpataka helymegjelöléseket alkalmazták. Amint a havasi tanyavilág 1902-ben egyházigazgatásilag elszakadt az oroszhegyi egyházközségtől, a nagykútpatakai iskola körzetére a hivatali nyelvben azonnal elkezdték használni a Varság-Nagykútpataka kifejezést, utalva arra, hogy a terület az új varságtisztási plébánia egyházközségének része. Ezzel a Varság név kezdett ráhúzódni a XIX. század utolsó húsz évében Nagykút patakaként emlegetett területre is. A ráhúzódás, a névátvitel folyamata az önálló községgé válással fejeződött be, mivel az oroszhegyi havasokból 1907. jan. 1jén megszületett új önálló községet Varságtisztás-nak nevezték el. Tehát a Küküllön túli teljes oroszhegyi havas, vagyis mindkét hegyi iskola körzete együttesen a Varságtisztás községnevet kapta. Ebben a döntésben volt némi túlzás és ellentmondás, hiszen általa a Tisztás név a hajdan egyenrangú havasi helynevek közül kiemelkedve a többi havasalkotó terület neve fölé helyeződött. Talán ezzel a körülménnyel is magyarázható, hogy 1909-ben a belügyminiszter az új község nevét Varságtisztásról Székelyvarságra változtatta. A Tisztás név rövid tündöklés után visszaszorult eredeti helyére, a templomtól északkeletre húzódó tanyás területre. A Varság név diadalmas hódítóútja befejeződött. A Székelyvarság hivatalos névben a Varság szó megkapta a tájra jellemző jelzőjét. A varságiak és a környékbeliek mindennapi szóhasználatában azonban a hivatalos Székelyvarság név Varsággá rövidült. A Varság névalakot terjesztette a hivatalos román helységnévadás is. A Varság név az oroszhegyi havasok legjellemzőbb pataknevéből Erdély első magyar hegyi tanyaközségének közhasználatú nevévé vált. A közigazgatási önállósodás folyamata Oroszhegy község és a belőle önállósult Varság község XX. század eleji rendszeres "irattermelésének" anyaga valószínűleg megsemmisült vagy ismeretlen helyen lappang. Mindenesetre, kutatásaim idején alapos igyekezetem ellenére sem állt rendelkezésemre. Források híján viszont az oroszhegyi havasok közigazgatási elszakadásának útját nem mutathatom be olyan részletesen, mint a havasi lakosok kulturális és egyházi önállósodásának folyamatát. A szórványos adatokból csak egy rövid, elnagyolt vázlatot nyújthatok.
