Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

Az oroszhegyi havasi tanyák önálló községgé szervezésének gondolata valószínűleg már a XIX. század utolsó évtizedében fölmerült Udvarhely vármegye vezetőiben. Jung Cseke Lajos udvarhelyi főesperes 1893. márc. 12-én kelt levelében a varsági templomépítés és plébánia-szervezés szükségessége mellett érvelve megemlítette püspökének, hogy az oroszhegyi havasok állandó lakói "jelenleg is külön bírák alatt állnak, de mint a vármegye vezetőitől értesültem, csak évek kérdése, hogy az említett két telepből politikailag is egy egészen önálló község alakíttassék"

410 A meglehetősen félreérthető "külön bírák" kifejezéssel valószínűleg arra utalt a jeles főesperes, hogy Oroszhegy politikai községen és az oroszhegyi egyházközségen belül havasi tízesbírák és tanyai almegyebírák foglalkoztak a tanyák népének gondjaival. A vármegyei vezetők álláspontja viszont teljesen egyértelműnek tekinthető. Valószínűleg az Alföldön ekkortájt már alakulgató tanyaközségek példája lebegett a szemük előtt, amikor megjövendölték az oroszhegyi havasok majdani közigazgatási önállósodását. A "Küküllön túli" oroszhegyi tanyák önálló községgé formálódásának útján fontos állomásnak tekinthető a havasi tanyás terület önálló anyakönyvi kerületté nyilvánítása 1895-ben.

411 A "varságtisztási" anyakönyvi kerület létrehozása önmagában még nem lenne korszakos jelentőségű esemény, hiszen az 1894. évi XXXIII. törvénycikk szellemében 1895-ben vezették be az állami anyakönyvezést Magyarországon, és akkor minden községben, városban létrehozták az anyakönyvi kerületeket. A hangsúly Varság esetében a létrehozás módján van. A törvény értelmében ugyanis a legtöbb nagyköz ség és közjegyzőség egy-egy anyakönyvi kerületté alakult. Oroszhegy nagyközség területén ezzel szemben két anyakönyvi kerület jött létre: egyik a belterületen, másik a havasi tanyák területén. Más szóval: az oroszhegyi havasi tanyák együttese úgy lett állami anyakönyvi kerület, hogy közben nem volt önálló politikai község. Udvarhely vármegye döntésébe valószínűleg belejátszott az oroszhegyi havasok népének tényleges igénye, illetve a községgé alakítás egyre jobban körvonalazódó terve is. Varság első állami anyakönyveit, amelyek 1906. dec. 31-ig voltak érvényben, 1895. szept. 19-én hitelesítette Ugrón János Udvarhely vármegyei alispán. A havasi anyakönyvvezetői feladatokat Bakó Antal tanító látta el. Állami közigazgatási épület híján valószínűleg az ún. varságtisztási iskolában végezte az esketéseket, és ott őrizte az anyakönyveket is. Legelőször az 1895. okt. 17-én született Tifán Márton adatait írta be a születési anyakönyvbe, mégpedig a születés után két nappal, okt. 19én, A halotti anyakönyv első szereplője az egyhónapos Kovács Veronika lett. A házassági anyakönyvbe az 1896. febr. 13-án házasodott Tamás István és Péter Borbála adatai kerültek az első lapra.

41 A "Küküllön túli" oroszhegyi havasok önálló községgé alakítása 1907. január 1-jei hatállyal 1906-ban következett be.

413 Az Oroszhegy község kötelékéből kivált új tanyaközséget 3 évig Varságtisztásmk nevezték. A magyar királyi belügy4,0 UPI. Főesperesi iratok. Dos. 141. 90/1898. 411 UMA. Alispáni jelentések... 1895. 258., 270. 412 VAKI. Anyakönyvek. 413 UMA. Alispáni jelentések... 1907. 15.