Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

Az összeírás elemzése során a ház, a lakás és a háztartás fogalmával nem juthattam messzire. Ezért az összeírási egységek népességszámát nem vetíthettem ezekre a bevett fogalmakra. Varság területén sok tanyai telephelyen két lakható faház is áll. Ennek sokféle oka lehet. Egyik helyen kicsi volt a régi ház, és mellé építettek egy nagyobbat, de a régit is meghagyták. Másutt a fiatal házasoknak kellett egy kisebb ház, ami idővel üres lett, illetve raktárként, kamraként, vendégházként használták. Ezekben az esetekben az összeírás "Házak száma" rovatában két ház szerepel. Emiatt, ha a népességszámot a házak számára vetítjük, csalóka eredményre jutunk. Az összeírásban a lakás fogalma fölöttébb szabadosan értelmeződött. Pl. az új emeletes családi házakat két lakásnak vette az összeíró, annak ellenére, hogy egy család lakott bennük. Ezért a népességszámot lakásszámra sem volt érdemes vetíteni. A demográfiában a népességszámot általában a háztartások számával hozzák összefüggésbe, de az 1991. évi varsági összeírás esetében ez a módszer is nehézségekkel járt. Pl. ha egy telken két háztartást jeleztek, a lélekszámot együtt tüntették föl. így az efféle háztartásokat nem sorolhattam be a családlétszámok kimutatásába. Másrészt a háztartás összeírásbeli értelmezése is sok bizonytalanságot tükröz. Pl. volt egy telken két ház, két lakás egy háztartás; volt két ház, két lakás, két háztartás; végezetül volt egy ház, egy lakás, két háztartás. Az utóbbi eset nehezen képzelhető el falusi, tanyai környezetben. Mindezek miatt természetesen nem egyezik a házak, a lakások, a háztartások és a telkek száma. Mivel a családnagyságok sem házra, sem lakásra, sem háztartásra nem vetíthetők, a közléskor helykímélés céljából csökkentettem az összeírás rovatainak számát. Az összeírás elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy akkor járok el leghelyesebben, ha a családlétszámokat a lakott telkekre vetítem ki. A lakott telkek száma ugyanis majdnem azonos a valódi lakóházak, a valódi lakások és a valódi háztartások számával. Bár a fentebbi okok miatt léteznek árnyalatnyi eltérések, ezek elhanyagolhatók. A pontosság kedvéért azonban elemzésem során nem a ház, nem a család, nem a lakás, nem a háztartás, hanem a lakott telek megnevezést használom, amikor a családlétszám kivetítési egységéről írok. A tanyai telephely, udvar, telek, bennvaló, élet olyan különleges jogállású terület, amely telekkönyvi értelemben elkülönül a termőföldektől, kaszálóktól, erdőktől. Lakóhelynek, telephelynek számít. Másképp adóznak utána, mint a termőföld és az erdő után. Házszáma van. Az 1991. évi összeírás első rovatában ugyan papírforma szerint házszámok vannak, de ezek a házszámok gyakorlatilag a Varságon fellelhető telek jogállású területek számai. Az összeírás készítője gyakorlatilag a telkeket vette számba a rajtuk lévő házakkal, lakásokkal, háztartásokkal, lakosokkal. Ezek a telkek azonban többfélék. Bár folyamatos számsorral és betűjelekkel jelzettek, a különböző megjegyzések és birtoklási adatok alapján érdemes elkülönítenünk a jól körülhatárolható fajtáikat. Efféle aprólékos elemzéssel megállapíthatjuk a tényleges telkek, a tulajdonképpeni lakott telkek számát, amelyekre a népességszám kivetíthető. A középületek (intézmények, hivatalok, kereskedelmi egységek, üzemek) telkei házszámmal rendelkeznek ugyan, de építményeik néhány kivételtől eltekintve,