Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

pl. paplak, egészségház, állatorvosi rendelő stb. az összeírás rendje szerint nem számítanak bele a varsági házak számába. Azok a telkek, amelyeknek jellemzésére a terén viran román kifejezést használták, valószínűleg épület nélküli, beépítetlen területek voltak, de valamilyen oknál fogva telek jogállással rendelkeztek. A terén viran jelleg eredete az összeírásból nem állapítható meg. Az efféle parcella lehetett olyan terület, amelyet valaha telephely gyanánt használtak, de időközben telephely jellege megszűnt. Pl. hajdan egy oroszhegyi szállás épületei álltak rajta. Az épületeket szétszedték ugyan, de helyük telekkönyvi értelemben megmaradt telek jogállású területnek. A másik lehetőség a XX. század utolsó harmadában szaporodó üdülőtelkek körében keresendő. A terén viran-nak jelzett terület ugyanis lehetett olyan föld, amelyet a patakok mellett építendő hétvégi ház telkének vettek meg, jobbára idegenek, de még nem építettek rá. Telek jogállása miatt azonban az összeírás idején házszáma már volt. A terén viran, vagy magyarul a beépítetlen telek kifejezés két különböző dolgot takar tehát, amelyek az összeírás alapján nem különíthetők el egymástól. Ugyancsak két elkülöníthetetlen dolog húzódik meg a "most épül" kifejezéssel fordítható megjegyzés mögött. Az összeírás elemzője nem tudhatja meg, hogy a "most épül" kifejezéssel jellemzett telkeken 1991-ben lakóház vagy üdülő épült, holott témánk szempontjából a kettő különbsége fölöttébb fontos. Azok a telkek, amelyek rendelkeztek gazdával, lakóházzal, lakással, de nem működött a területükön háztartás és nem élt rajtuk lakos, két lehetőséget rejtettek. Egyrészt olyan elhagyott, üres, romló, vagy gazdasági telephelyként megtartott, megvásárolt öreg tanyaházak telkei voltak, amelyekből kihaltak vagy elköltöztek a lakosok. Másrészt lehettek új építésű hétvégi házak, amelyekben állandóan ugyancsak nem lakott senki. Tanulmányom szempontjából fölöttébb fontos lenne a kétféle tartalom elválasztása, de a statisztika megtervezője ezzel a nagyon lényeges településtudományi kérdéskörrel nem törődött. A két fölöttébb különböző múltú telekfajta szétválaszthatatlanul kevert marad. Némi tájékozódást nyújthatnak a földrajzi elhelyezkedés adottságai. Pl. ha Bagzosban volt az ilyen telek, valószínűleg elhagyott, lakatlan, öreg tanya telkét értették alatta. Ha Küküllöben vagy Nagykútpatakán vettek számba ilyen telket, az adat valószínűleg üdülőtelekre vonatkozott. (Inkább elméletileg, de létezik egy harmadik lehetőség is: ide sorolható az a néhány telek, amelyen a régi idők divatjának maradványaként „oroszhegyi kicsi ház" és csűr áll, vagyis eredendően időszakosan használt szállásnak számít.) Végezetül hosszas elemző munkával kigyűjthetők az összeírásból azok a telkek, amelyekhez gazda, ház, lakás, háztartás és lakos egyaránt tartozott. Ezek képezik az összeírás legfontosabb tételeit. A 644 számbavett telek közül 455 sorolható körükbe. A demográfiai feldolgozó munka során a családnagyságokat erre a 455 telekre tudtam kivetíteni. (Témánk szempontjából elhanyagolható az a négy lakos, akik magányosan egy-egy középület szolgálati lakásában laktak.) Joggal felmerülhet a kérdés, hogy a fentebb röviden bemutatott rengeteg kutatási nehézség láttán, mért nem dobtam félre az 1991. évi varsági összírást? Buktatói, következetlenségei, hiányosságai ellenére miért bajlódtam vele érdeménél többet? Makacs kutatói gyötrődésem és kitartó időfecsérlésem két okkal magyarázható: 1. Nem ismerek jobb összeírást ebből a korból. 2. Minden hibája, nagyvonalú felületessége ellenére az 1991. szept. 5-i varsági összeírás nagyon fontos forrás, mert