Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója
Mészáros Márta: Szabó Kálmán a Kiskun Múzeum támogatója gatott a Kiskun Múzeumba a megnyitás előtt. Szabó Kálmán kérése az volt, hogy „szeretné az újonnan berendezett termekben, hivatali szobákban és raktárakban rend és tisztaság legyen.”37 II. A Kiskun Múzeum megnyitása 1942. május 14-én Háromnapos nagyszabású városi ünnepségsorozat keretében nyitották meg a Kiskun Múzeumot a nagyközönség előtt. A múzeum az egykori kerületi székház főépületének földszintjét és a börtön épületét vehette birtokba. A megnyíló kiállításokról sem tervek, sem pedig leírás nem maradt. Néhány fénykép őrzi e jelentős első tárlat meglétét, amelyen Pál Kálmán múzeumőr ül a kiállításban, a régészeti és őslénytani tárlók előtt. A megnyitó napján közel ötezer ember látta a kiállítást. A megjelenő helyi újság szerint a néhai Szalay Gyula több évtizedes gyűjtőmunkájára Pál Kálmán és Szabó Kálmán tette fel a koronát, amely így Kiskunfélegyháza legnagyobb kultúr közkincsévé vált.38 A kiállítás még közel egy esztendeig tudta fogadni a látogatókat és végezte tudományos munkáját. A háború arra késztette a múzeum vezetését, hogy a kiállítást lebontsa és a múzeum gyűjteményét elrejtse. A két múzeumvezető 1944 februárjában találkozott és megbeszélték a múzeumok védelmét, a tárgyak elraktározását az ellenséges támadások esetén.39 A Kiskun Múzeum gyűjteménye a kerületi székház épületében maradt, és alig szenvedett kárt. A kiállítások bútorzata viszont teljesen tönkre ment, feltüzelték, eltékozolták az épületet megszálló katonák. A leltárkönyveket is elégették.40 A kecskeméti múzeum anyaga viszont szinte teljesen megsemmisült. Szabó Kálmán a gyűjteményt a légitámadások elleni védelem céljából a Kohári-majorba vitette, amely azonban bombatalálatot kapott.41 Mivel Szabó Kálmán 1945-ig vezette a Kecskeméti Városi Múzeumot, ezt követően Pál Kálmán már az új igazgatóval, Bálint Alajossal került munkakapcsolatba. A múzeumi dokumentumtár a következő esztendőkben már nem említi Szabó Kálmán nevét. Pál Kálmán 1949-ben nyugdíjba vonult és átadta helyét a Kecskemétről áthelyezett néprajzos gyakornoknak, Gaál Károlynak. Új idők következtek. A két múzeumvezető történetéhez egy érdekes eset még ide kívánkozik. 1936- ban Szabó Kálmán meglátogatta a félegyházi múzeumot a Kisvárosháza épületében. Az ajtón azonban feszegetések nyoma látszott és a lakattal is gond volt. Ennek ellenére bementek az épületbe és magukra zárták az ajtót, amelyet azonban nem tudtak újból kinyitni. „A fent nevezett igazgató úr az emeletről létrán volt kénytelen eltávozni” - írta röstelkedve Pál Kálmán a rendőrkapitánynak 1936. november 24-én.42 37 Szabó Kálmán 1941. november 13-án kelt levele Pál Kálmánnak. 38 Kiskunfélegyházi Közlöny 4. évf. 21. sz. 1942. május 23. 2. 39 Kiskun Múzeum irattár /1944. Pál Kálmán levele Kiskunfélegyháza polgármesteréhez. 40 Kiskun Múzeum irattár 24/1945. Pál Kálmán beszámolója a háborús károkról Kiskunfélegyháza polgármesteréhez. 41 VARGA László 1945. 76-80, Kecskemét 1946. október 29. 42 Kiskun Múzeum irattár 1936. nov. 24-én kelt levél. 42
