Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)

I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Összegzés A Kecskeméten otthonra lelt, élethivatását beteljesítő tudós Szabó Kálmán fi­gyelme és kötődése nem szűnt meg szülővárosa felé. Az ismert és megbecsült redemptus családból származó ifjú, szüleit gyermekkorában elveszítette. E sorscsa­pás kihatott egész életére, szótlan, visszahúzódó természetének okára. A gimnazista diáknak szinte minden nap lehetősége volt látni a múzeum szüle­tését, gyűjteményeinek gyarapodását és tanárának küzdelmét a múzeum létrehozásá­ért, amelyhez ő is hozzájárult. Egyetemista korában sem szakadt el szülővárosától, és a múzeumtól. Segítette Szalay munkáját, néprajzi gyűjtéseit. A lehetőség, amely számára adódott, teljessé tette életét. A segítőből múzeumvezető lett, a magángyűj­tőből a nemzetnek gyűjtő tudós. A szoros baráti és munkakapcsolat, amelyet Pál Kálmánnal kialakított a Kiskun Múzeum újjászületését eredményezte. A gyűjtemény szakszerű rend szerinti, válo­gatott újraleltározása, a további gyűjtések és régészeti feltárások mind Szabó Kál­mán szakvéleménye és sokszor közreműködése révén valósult meg. A legfőbb eredmény, a korona, - ahogy a korabeli újság is írta - az új, ma is otthont adó egy­kori kerületi székházban megnyílt Kiskun Múzeum volt. Az első, nyitó kiállítás Szabó Kálmán tervei alapján valósult meg. A háború, és a nemzeti értékek veszede­lem elől való menekítése még összekötötte a két múzeumvezetőt. Szabó Kálmánnak Kiskunfélegyháza volt a szülőhelye, a szellemi bölcsője és a végső nyughelye is. 1963. november 22-én Kecskeméten elhunyt múzeumigazgatót november 28-án a kiskunfélegyházi Alsótemetőben helyeztek végső nyugalomba. A Boczonádi Szabó család sírkertjében nyugszik, szülei, nagyszülei és sok más hozzá­tartozója mellett. A sírkertet Szabó János, egykori főbíró váltotta 1868-ban, amikor László fia (1846-1868) elhunyt. A családi sírboltban nyugszik Szabó János főbíró (1805-1876), felesége Csáki Erzsébet (1809-1904), gyermekeik, azok hitvesei, valamint gyermekeik. Itt nyugszik Szabó Kálmán édesapja József (1840-1899), első felesége Stőhr Mária (1848-1878), és Szabó Kálmán édesanyja Munzáth Constantia (1854-1904). E sírbolt nyughelye Boczonádi Szabó Imrének (1847-1933), Kálmán nagybátyjának, aki bár jogi tanulmányokat végzett, mégis a művészpálya vonzotta és a Magyar Királyi Operaház énekművészeként vált ismertté, majd a másik szenve­délyének hódolva a magyar méhészet megújítója lett, az általa alapított és szerkesz­tett Méhészet című folyóirat, valamint a „Boczonádi-fekvőkaptár” révén.43 Szabó Kálmán testvérei közül Benedek (1888-1970) és Irén (1894-1982) nyugszik csak a családi sírboltban. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben a Nemzeti Sírkert ré­szévé, ezáltal védetté nyilvánította a Boczonádi Szabó család sírboltját, ahol Szabó Kálmán régész, etnográfus, múzeumigazgató nyugszik.44 (Elhangzott: Szalkszentmárton, 2009.) 43 URBÁN Miklósné 1998. 351. 44 Hivatalos Értesítő 2009/24. 43

Next

/
Thumbnails
Contents