Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)

I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében

templom feltárását is 1938 októberében, amelyre engedélyt is kaptak, de csak 1939 februárjában került erre sor, amikor a telektulajdonos két hetet biztosított a feltárási munkálatokra. Az ásatásról sajnos nem maradt fent beszámoló.

Szabó Kálmán a félegyházi területen előkerülő leletekre, mint Kecskeméti Múzeum, nem tartott igényt, csak azokat kívánta ott elhelyezni, amelyek kiemelkedő jelentőségűek, vagy a kecskeméti gyűjteményben nem található, a többi lelet, mint írta a félegyházi gyűjteményt gazdagítsa.12

I. A régiségraktárból múzeum

Pál Kálmán első feladata a Szalay Gyulától átvett áldatlan állapot felszámolása volt 1934-től. Az idős, betegeskedő múzeumőr már kevés figyelmet tudott szentelni a gyűjtemény gondozásának, és úgy nézett ki a múzeum, mint egy porlepte raktár.32 33 1939-ig újraleltározta, rendszerezte a meglévő anyagot, valamint a múzeum látogat- hatóságát is sikerült megoldania. A gyűjtemény végleges, méltó helyen való elhelyezése folyamatosan napirenden volt, de mivel ez egyelőre nem sikerült, így Szabó Kálmán és a szegedi dr. Csallány Dezső javaslata alapján a meglévő helyiségek átalakításával igyekezett jobb körülményeket teremteni.34

Kiskunfélegyháza város vezetősége 1939-ben végül úgy döntött, hogy az egykori kerületi székházat adja át múzeum céljára. Ezt követően másfél esztendeig tartott a gyűjtemények előkészítése az átköltöztetéshez. Szabó Kálmán szakértői véleménye alapján válogatták ki azokat a tárgyakat, amelyek érdemesek a múzeumban való megőrzésre, hiszen mint írta: „ezen munkálatok alatt teljesen új leltár készítése volt szükséges, minthogy elődöm, néhai Szalay Gyula múzeumigazgató úr mindenféle lim-lomot leltárba vett, amelyeknek semmiféle múzeumi értékük nincs, és ezeket most ki kell selejtezni. A törzskönyvezést csak a múzeum teljes rendezése után készíthetem el. Ez dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató úr szakvéleménye.”35

Az új épületben való megfelelő kiállítótér és raktárak berendezéséhez szintén Szabó Kálmán terveit vették igénybe. „A múzeum részére 26 szekrény ill. tárló készült valamennyi tölgyfából, barnára fényezve. Ugyancsak készítettünk 600 m keretlécet a falitáblákhoz, azon kívül 30 db polcot. A szekrények belsejét és polcait, úgyszintén vászonnal vontuk be. A terveket dr. Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgató készítette, és ugyancsak az ő vezetése alatt folyik a múzeum berendezése. Jelenleg készen van a régiségtár és a néprajzi tárból a halászat, pásztorkodás és a földművelés. Most jön a kisipar és a várostörténet. A régi bútorokat a raktárban fogjuk felhasználni és a könyvtárban.”36 A levél 1941. október 9-én kelt, majd egy hónappal később Szabó Kálmán vezetésével múzeumi szakemberek tekintették meg a régi-új múzeumot. Gróf Zichy István a Magyar Történeti Múzeum főigazgatója, dr. Domanovszky György a Néprajzi Osztály vezetője, dr. Kovrik Ilona a történeti osztály tisztviselője, dr. Varga László az Országos Főfelügyelőség tisztviselője láto32 Kiskun Múzeum irattár /193.

33 Kiskun Múzeum irattár 31/1939.

34 Kiskun Múzeum irattár /1939 beszámoló Kiskunfélegyháza polgármesterének.

35 Kiskun Múzeum irattár 19/1941 beszámoló Kiskunfélegyháza polgármesterének.

36 Kiskun Múzeum irattár 22/1941 beszámoló a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségnek.

41