Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Az újságban hírül adott tojás-és fészekgyűjtemény nem került nyilvántartásba, ennek ma sincs nyoma a múzeumban. Szabó Kálmán gyűjtőszenvedélye nem ritkaság ebben az időszakban, azt az általános gyűjtőmunkát, a múlt értékeinek felkutatását, megbecsülését és minderre a figyelem felhívását mutatta, amely a századforduló múzeumi tevékenységét áthatotta, jellemezte Magyarországon. így tehát nem kuriózum Szabó szemlélete, múzeumi-helytörténeti aktivitása, de mégis példaértékű. Azt példázza, mint sok vidéki múzeum ebben az időben, hogy a polgárosodó társadalomban az értelmiség példát mutatott a múzeumi gyűjtemények alapítása és bővítése terén. A megismerhető múlt pozitivista szemléletű honismeretének, a helytörténeti érdeklődés nemes szándékú felértékelődésének első időszaka ez. Szabó Kálmán kecskeméti és Pál Kálmán kiskunfélegyházi múzeumőr együttműködése 1935-1945 között Szalay Gyula 1912. augusztus közepétől az ősz végéig tartó időszakban átköltöztette a Kiskun Múzeum gyűjteményét a Kisvárosháza emeleti helyiségeibe. 1934- ig óvta, őrizte és gyarapította a város múltjának emlékeivel a múzeumot. Látogatható, de mégsem állandó nyitva tartással bíró volt a kiskunfélegyházi múzeum, hiszen egymaga nem tudta ezt megoldani, valamint állandóan rettegett a lopásoktól. A kecskeméti múzeummal és a tanítványból lett múzeumőrrel ez idő alatt munkakapcsolata nem volt, legalább is a hivatalos iratok tanúsága szerint. 1912-ben jelentős könyvcsomagot küldött Szabó Kálmán a félegyházi múzeumnak, több mint 30 könyvet, a könyvtár számára, de többször nem került elő Szabó Kálmán neve. 1934 decemberében vette át a Kiskunfélegyházi Városi Múzeum vezetését Pál Kálmán, a szintén egykori tanítvány, latin-történelem szakos tanár a betegeskedő Szalay Gyulától. Előtte, 1930-32 között már segítőként részt vett a múzeum munkájában, de 1932-ben a városi levéltárban kapott állást.28 Pál Kálmán szintén élethivatásának tekintette a múzeumi munkát, amelyben felismerte a múlt értékeinek megmentését és továbbadást a jövő nemzedékének. Már 1935-ben felvette a kapcsolatot a kecskeméti múzeum vezetőjével, Szabó Kálmánnal, akivel egyidős volt, sőt a gimnázium révén már régóta ismerték egymást. Folyamatos levelezésük, tanácskozásuk a kiskunfélegyházi városi múzeum minél magasabb színvonalú szakmai munkáját eredményezte, és a közös munka révén a Kiskun Múzeum végleges elhelyezésével megnyílhatott az első nyilvános kiállítás is, amelynek szakmai vezetője Szabó Kálmán volt. A nagy tapasztalatokkal bíró kecskeméti múzeumvezető életében fontos esemény volt 1924. július 6-a, amikor megnyitották a Kecskeméti Városi Múzeumot a Katona József sétányon lévő egykori nyári kaszinó felújított épületében. A kiállítások és a gyűjtemények elhelyezése példaértékű volt.29 Nem véletlen, hogy Pál Kálmán is a kecskeméti múzeumot tekintette elsősorban követendőnek, és felvette a kapcsolatot Szabó Kálmánnal. A tíz esztendő alatt többször járt a környező városok 28 Pál Kálmán önéletrajza a múzeum irattárában 1949. nincs iktatva. 29 KŐHEGYI Mihály 1986. 27-28. 39
