Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
IV. Múzeumi kutatások - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A népszokások tárgyai a hajósi sváboknál
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében A házban a halott mellett gyertyát gyújtottak. Szenteltvizes pohárból rozmaringágacskával hintették meg, hintik meg a látogatót vagy az elbúcsúzók a halottat. A férfiak virrasztóbort (Wachrwei) ittak, amitől az ő virrasztásuk tovább tartott, mint a nőké, és énekszóban végződött. Halotti tort Hajóson nem tartottak. A temetési szertartásra a kereszt- és zászlóvitelre a legközelebbi rokon férfiakat kérték föl. A holtan született gyermekeket a temető árkában egy faládában temették el. Ugyancsak ide temették el papi segédlet nélkül az öngyilkosokat. A gyász legrövidebb ideje hat hét. Tovább lehetett gyászolni, de rövidebb ideig csak a megszólás veszélyének kitéve. Hat hétig gyászoltak az unokatestvérek, az unokák, a sógorság egy fél évig, a szülők és gyermekek egy évig. A házastársat akár egy életen át is gyászolták. A legmélyebb gyász ruhájának neve Schuzgwand, minta és mindenféle díszítés nélküli. Hat hétig nem illett levenni a koszorúkat és a virágokat a sírról. A halott ruháit pedig hat hétig érintetlenül kellett hagyni, majd később a legközelebbi rokonoknak illett azokból ajándékot adni. A rozmaringnak - mely az élet, az örök élet és a halál szimbolikus virága - az esküvőn és a halott körül van nagy szerepe: a halottnak a szenteltvízzel való meg- hintésében odahaza és a temetői búcsúztatáson valamint a sírra ültetésben. Ma karácsonykor fenyőágat visznek a sírra. A naptári ünnepek és a jeles napok szokástárgyai egyfelől a népszokások egyes mozzanatainak eszközei, másfelől pusztán díszítő jellegűek, esztétikai funkciót hordoznak. A római katolikus liturgia szerint az egyházi év kezdete az advent. Az adventi koszorú az 1990-es évek elejétől került be az otthonokba. Luca napján a szőlőkötözéshez használt rafiát kell a tyúkfészekbe rakni, hogy az állatok szorgalmasan tojjanak. Luca-búzát (Litzafrucht) is vetett a gazdasszony három cserépbe. Amikor a búza kikelt, kettőről levágta a búzát a tyúkoknak. A harmadikat összekuszálta, és még „lócitromot” is tett bele, s karácsony este felmutatta: Erről legelt a kis csacsi. Látjátok? Az trágyázott ide. A Luca-búzát szentelmény- jellegű tárgynak tekintették: haeilaga Frucht. Luca-széket is csináltak a hajósiak, amely csak egy deszkadarab volt négy lábbal. A karácsony böjti asztalt különlegesen ünnepélyes módon rendezték el. Arra törekedtek, hogy minél többféle étel legyen az asztalon, az éjfél előtti virrasztás idején. Az asztal alá a szakajtóba kilenc féle takarmányt kellett tenni. S az embereknek is kilencfélét kellett enniük, hogy szerencsések, egészségesek legyenek a következő esztendőben. Az emberek kis szalma- vagy szénacsomókat is készítettek, középen kenderrel átkötötték, és az asztal sarkára rakták. Az asztal másik sarkába egy fonott kalácsot (Krischkendlakulatscha) tettek. A karácsonyi morzsát mindennap besöpörték egy tányérba, és a tyúkoknak adták, hogy jól tojjanak. A hajósi parasztok karácsonyfája (Chrischbum) kökény- vagy galagonyaágból készült, almával, dióval, pattogatott kukoricából készült füzérrel feldíszítve, mely a sublóton állt a háromkirályok napjáig. Adám és Éva napján, a vacsora után kezdődött meg a betlehemezés, s két napon át járták a falut. A játéknak kilenc szereplője volt: a Jézuska, aki aranyozott 173
