Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - Kalmár Ágnes: Zorkóczy Klára babakészítő műhelye
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Nemzeti öntudat, gyermeknevelés, ajándéktárgy és hiteles modell, olyan fogalmak, amelyek külön-külön, olykor pedig együtt fejeződnek ki ezekben a sajátos történetű és nagyon jellegzetes tárgyakban. A Szórakaténusz gyűjteménye egy olyan, különleges és gazdag tárgycsoportot is őriz, amelynek története párhuzamosan fut Zorkóczy Klára babakészítő tevékenységének egy részével. Érdemes egymás mellé állítani a két életművet, hogy világosabban lássuk az újabb gyűjtemény egyéni, művészi vonásait. Oravecz (Penci) Mari Mezőkövesdről költözött Budapestre 1947-ben, és családjával együttműködve rövidesen matyó babák készítésébe fogott. Sajátos anyagból készült törhetetlen babák és félkész darabok sokasága maradt fenn a három évtizedig tartó tevékenységből, mely az idő haladtával egész jellegében megváltozott. Az ő esetükben a megélhetés szempontjai álltak tevékenységük előterében, melyek az otthonról hozott tudás és a szorgalom eszközeivel váltak valóra. Nagyon egyszerű ajándékbabák kerültek ki a család keze alól, de kelendőnek bizonyultak, és így mindnyájuk számára biztonságot nyújtottak. Zorkóczy Klára babakészítő tevékenysége A távoli hozzátartozók elbeszélése szerint ez a sokoldalúan képzett és nyelveket beszélő hölgy a II. Világháborút követően fordult hivatásszerűen a népviseletes babák készítése felé. Ismerjük, hogy 1945 után a játékexport megszűnt, és a népviseletes babák iránt sem volt olyan nagyfokú kereslet, mint az 1930-as években. Egy ideig még egyedül is lehetett dolgozni, azután be kellett állni a közösbe. Nem volt ez könnyű egy önálló művésznek, szuverén egyéniségnek, aki azután alkotásaiért kevés anyagi és erkölcsi elismerésben részesült. A különleges képességű Mészáros Anna éppen ezért hagyta el Magyarországot.8 Mi maradt ránk Zorkóczy Klárától, ettől a nagyon finom hölgytől? Nagyon sok tárgy és számos fénykép, ez utóbbiak hátlapján ceruzával írott, néhány szavas meghatározással: Sárköz, Kalocsa, Nagylóc, Heves- és Baranya megye. A képekről is látszik, hogy némelyik babából sorozat készült, míg találhatóak közöttük egyedi, feltehetőleg kiállításra küldött darabok. Az egyiken magyar népviseletbe öltöztetett pocelánfejű baba, a másikon történelmi viseletbaba látható. Csikós cifra szűrben és viseletbe öltöztetett felnőtt és gyermek babákkal berendezett különböző életképek. Sárközi menyecskékkel táncoló egyenruhás férfialakok. Szovjet babák hosszú ruhában, kendőben. Lengyel, cseh, ukrán, román, üzbég, grúz, kínai, néger babapár. Finn, svájci, olasz, francia női babák, indonéz, üzbég, vietnámi babák. A diplomáciai kapcsolatrendszer jelenik meg előttünk kicsiben, a babák valószínűleg napjainkra egy-egy külföldi gyűjtemény, családi hagyaték részei lehetnek. A kínálat szinte kimeríthetetlen, mert koreai, mongol és kínai babákat is látunk a képeken. Az Artex külföldi kivitelre forgalmazott játékbabái boldogságról és békéről közvetítenek a világ országai felé. Ezekben az évtizedekben a népviseletes babák és a játékbabák Mészáros Anna szinte minden babakészítő számára példát nyújtott alkotásaival Magyarországon, a népviseletes babák számos kompozíciója vált népszerűvé ezen a módon. E különleges egyéniség idős kort ért meg, az 1990-es években hunyt el Angliában. 133