Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - Kalmár Ágnes: Zorkóczy Klára babakészítő műhelye
Kalmár Agnes: Zorkóczy Klára babakészítő műhelye sokszor egymás mellett, ugyanabban a műhelyben készültek, elválasztani semmiképpen nem lehet őket. Rendkívül körültekintő munka és finom kézügyesség, állandó kísérletezés jellemzi e finom hölgy tevékenységét. A több száz fennmaradt tárgy között legértékesebbek a bronzból készült fejformák, valamint az a véget nem érő próbálkozássorozat, melyeket szintén a félig kész darabok őriznek. Közös vonásuk, hogy minden esetben a legfinomabb fogalmazásmódra, élethű megjelenésre keresett bennük megoldást az alkotó. Finom ujjakat formált, hogy ne csak tüzőöltés jelezze a kéz részleteit a textilből készült testeken. Néhány nagyobb babafejet egyedileg alakított ki, melyeken a festés is kifejező és különleges. Ruhák és szabásminták sokasága, öltözetek félbehagyott darabjai, miközben szemmel látható az oly praktikus műanyag játékokhoz vezető folyamat. Ez utóbbiról is babafejek és különböző részletek tanúskodnak. A technikának köszönhetően ekkor már nagy számban lehetett teljesen egyforma babákat készíteni, olyan babacsaládokat alkotni, amelyek azonos alapmo- dellre épültek és csak apróbb változtatásokra volt szükség ahhoz, hogy mindegyik darabnak jellegzetes vonásokat kölcsönözzenek. Természetesen mit sem tükröznek ezek a játékok már az egyedileg, sok-sok törődéssel és figyelemmel kivitelezett elődeik hangulatából. Zorkóczy Klára munkájának forrása a régi tanulmányok és gyűjtések mellett valószínűleg a korabeli kiállítások és az újonnan megjelenő szakirodalom volt, közöttük Fél Edit 1955-ben megjelent kiállításvezetője a Néprajzi Múzeum Magyar Népviseletek történetét bemutató tárlatáról. Az említett könyvecske ott szerepel a hagyaték darabjai között. Az iparművésznő pályája magán hordozza a 20. századi tárgyalkotó művészet egy sajátos területének minden jellemzőjét. A népművészet tárgyainak gyűjtése és tanulmányozása, az egyedi viseletes babák készítése, majd a soksorosított gyártás, a kizárólag szériában készült játéktermékek előállítása. Fennmaradt műhelye egy egészen kivételes együttes, amelynek gyökereit a 20. század első felének jelenségeiben kell keresnünk. Egyedi vonásai az általa készített formák, a különleges kísérletek, a finom ízlés és a lankadatlan igényesség, valamint későbbi, már a bábfigurákat felidéző játéktervek. Művészi játékok készítése napjainkra is fennmaradt. Műtermekben és műhelyekben a világ minden táján állítanak elő hagyományos módszerekkel babákat. Ezeket általában művészbabáknak nevezik, melyek azonban inkább kiállítási darabok, mint gyermekjátékok. (Elhangzott: Kiskunhalas, 2008.) 134