Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
II. Múzeumi műtárgyak - Kothencz Kelemen: Bortároló építmények és díszesebb eszközeik Bács-Kiskun megyében
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Az alábbiakban néhány konkrét példán mutatjuk be, milyen bortároló építmény- típusok találhatóak Bács-Kiskun megyében. Hajóson a présházas pincék szerkezetük, készítési módjuk szerint két típusba sorolhatóak: 1. A pincelyukat a löszfalba fúrták, és a lyuk nyílása előtt a löszfalhoz támasztva nyeregtetős présházat építettek. 2. A présház sík területen áll. Középen lépcsősor indul lefelé a pinceajtóhoz. Az ilyen présház pincéje kétféleképpen készülhetett: a. ) kiásták a pincegödröt, és a pincefalat fentről, téglából beleboltozták; b. ) csak a pincelejárót ásták ki a présház hátsó részén, és a gödör alján ugyanúgy fúrták a vízszintes pincét, mint a löszfalak pincelyukait." Stalter Antal pincéjét az 1930-as évek közepén építette. Dongaboltozatos, a végén falba vájt vakablakkal. A présház helyén csak egy szárkunyhó áll. A pincébe földbevájt lépcső vezet. A pince kétfelé nyíló tölgyfaajtóval záródik. Reiter István pincéje kb. 1920-ban épült. A présház oldalfalai vályogtéglából rakottak, karókkal megerősítettek. A fala fehére meszelt. Nádtetős, deszka oromzattal, szív alakú szellőzőkkel. A présházban lerekesztett kis szoba födémét vékony deszkával fedték. A pincét csak befürták a löszfalba, nem boltozták. Elől a hordók, hátsó részében a burgonya kapott helyet. Kassai Gábor, majd fia László pincéje az 1930-as években épült. A falak vályogból, a homlokzat égetett téglából készült. Már nem náddal, hanem betoncseréppel fedett. A fából készült ajtón díszes lemezborítás. A présházhoz löszfalba fúrt lyukpince kapcsolódik. Dunapatajon az „Akók-köze” nevezetű határrészen álltak Dunapataj szálláskertjei a XVIII-XIX. században. Itt épített lakóházat - a mestergerenda felirata szerint - 1906-ban a református vallású Dani Sándor bognár és fej fakészítő mester. A portán lévő, különálló pince a lejáróba illesztett faragott tégla tanúsága szerint 1935- ben készült el. A téglán látható szám formája a pataji fejfákon köszön vissza ránk. A kb. 3x3 méteres alapterületű kis pincét a ház hátuljához építették, elsősorban bortárolásra. Kecelen, a Palásti-tanya udvarán a lakóházzal párhuzamosan 1938-ban egy „kisházat” építettek, amely szabadkéményes nyári konyhából, pincéből és magtárból állt. A pincelejáró fölé kétszámyas, fölfelé nyíló ajtót építettek kissé lejtősen, amelyen lecsukott állapotban a magtárba tudtak bemenni. A pince boltozatát nem szabályos félkör alakúra, hanem kissé szögletesre rakták téglából. Az épület fennálló falait vályogból rakták. Teteje piros cserepes. A SZÜRET ÉS A SZŐLŐFELDOLGOZÁS ESZKÖZEI Szőlődaráló A szőlődarálók használata először az uradalmakban, a jobb módú polgári szőlőbirtokosok körében terjedtek el a XIX. század közepén. A paraszti gazdaságokban használatuk csak a XIX-XX. század fordulójáról adatolható. 11 11 BÁRTH János 1992. 621. 107
