Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Végh Károly: A marketingszemlélet, avagy egy intézmény megmaradásának lehetséges útjai

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Végh Károly A MARKETINGSZEMLÉLET, AVAGY EGY INTÉZMÉNY MEGMARADÁSÁNAK LEHETSÉGES ÚTJAI A művelődési intézményekben, a közgyűjteményekben nyilvánvalóvá vált, hogy szemléletváltást kell alkalmazni. Az állam elosztható keretei kimerültek, egy új, demokratikusabb elosztási rendszert kellett kidolgozni. Ez a változtatási kényszer egyaránt kiterjedt a gazdálkodás területére és a szakmai folyamatokra. Keresni kellett, hogy az állam erősen csökkenő szerepvállalása mellett, a kiala­kult piaci viszonyok között milyen színvonalon és mértékben tudnak megélni a művelődési intézmények. Ebben a helyzetben kellett egy alapvető szemléletváltozást elsajátítani, amely hatékony és alkalmazható választ tudott adni a továbbélés módo­zataira. A lehetséges választ az általam marketing-gondolkodásmódnak hívott személet jelentheti, amely azonban sokkal komplexebb fogalmat takar, mint ahogy az az első látásra tűnik. Ennek alapelemeit szeretném felvázolni egy intézményi - Petőfi Iro­dalmi Múzeum - modellen keresztül. Véleményem szerint ezt a gondolkodásmódot, szemléletet valamennyi művelődési intézmény esetén lehet és kell alkalmazni. Ek­kor kiderülhet, hogy szinte valamennyi művelődési intézmény menedzselhető, mű­ködtethető. És természetesen kiderülhet az is, hogy az alkalmazott szakemberek jelentős hányada alulképzett, nem megfelelő ismeretekkel bír, sok olyan intézmény létezik, amelynek munkája áltevékenységet takar, nem valós igényeket elégít ki. Magyarországon a marketing szemléletének, eszközrendszereinek az alkalma­zása a kultúra területén alapvetően új keletű. Egyes intézmények a kényszer hatásá­ra, jobb esetben a szükségszerűség felismerésével önkéntelenül alkalmazták annak alapelemeit, anélkül, hogy gondolkodásukban tudatos rendszerré állt volna össze. A pénzszerzés szükségessége természetesen foglalkoztatta őket, azonban a marketing­nek, mint az egészet működtető rendszernek és eszköznek nem voltak birtokában. A gazdaság átállása, átalakítása is alapvetően ezen nyugodott (múlt). A művelődési intézmények számos vállalkozásba fogtak, melynek eredményeit megpróbálták az alaptevékenységbe visszaforgatni. A kht.-k elszaporodása egyszerre jelezte a fenn­tartó fokozatos kivonulását az intézményrendszerből és azt, hogy saját magának kell a szakmai alaptevékenységének jó részéhez piaci alapon megszerezni a szükséges pénzeszközöket. A kulturális intézmények marketingje máig kidolgozatlan. Elsősorban a műkö­dő piacgazdaságok marketing-szakirodalmát (gyakorlatát) igyekeztek ráilleszteni, alkalmazni az intézményhálózatra, úgy, hogy az sem szemléletében, sem konkrét gyakorlatában korábban nem használta azt. A marketingszemlélet véleményem szerint egy gondolkodásmódot takar, amelynek hiánya alapvető gátja lehet a tovább­lépésnek. Ezt a gondolkodásmódot kell konkrét marketingeszközökkel, ismeretekkel megtölteni és alkalmazni. Ennek a gondolkodásmódnak azonban alapvetően más 9

Next

/
Thumbnails
Contents