Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Végh Károly: A marketingszemlélet, avagy egy intézmény megmaradásának lehetséges útjai

Végh Károly: A marketingszemlélet... ismeretekkel együtt komplexen kell hatnia (szociológiai-társadalmi ismeretek, veze­téselmélet, közgazdasági-vállalkozói ismeretek stb.). Még mindig érvényes Vitányi Ivánnak a már évtizedekkel ezelőtt felvetett gondolata, miszerint nem az a kérdés, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem, hogy mennyi kultúra kell a pénzhez. A tanulás folyamata keserves és sajnos hossza­dalmas. 1995 januárjában kerültem a Petőfi Irodalmi Múzeumba mint marketingigazga­tó. A beosztás elnevezése is tudatos volt. Jelezni kívántuk egyrészt a munkatársak felé egy új szemlélet szükségességét, és ezzel egy időben a külső kapcsolatokhoz kívántuk a tárgyalóképes partneri viszonyt megteremteni. Első törekvésem volt, hogy a fogalom mögött rejlő tartalmat megismertessem a kollégáimmal, tisztázzam a feladatkört, és megnyerjem valamennyiüket ehhez a munkához. Alapvetően meg kellett fogalmazni a marketing fogalmát, eszközeit, az intézmény egészét érintő marketingkoncepciót (filozófiát). Ekkor fogalmazódott meg, hogy ennek a tevé­kenységnek kézzelfogható eredményt kell produkálnia, csak az fogadható el. Albert W. Emery gondolatát idéztem, miszerint: „A marketing nem más, mint a hadviselés civilizált formája, ahol a legtöbb csatát szavakkal, ötletekkel és fegyelmezett gon­dolkodásmóddal nyerik meg”. Az induláshoz nagy segítséget adott korábbi intézményvezetői gyakorlatom, az, hogy ismertem, hogyan működik egy költségvetési-művelődési intézmény, ren­delkeztem magyar nyelv és irodalom szakos végzettséggel, hisz ennek az intéz­ménynek alapvető feladatát az irodalmi muzeológia jelenti. A megfogalmazott alapelvek a következők voltak:- Az egész szervezetnek részt kell vennie a közösséget befolyásoló döntések meghozatalában és azok véghezvitelében.- Az intézmény valamennyi munkatársa rendelkezzen megfelelő marketing- szemlélettel, hisz a marketing-gondolkodásmód elsősorban szemlélet kérdése. így a marketing nem szűkül le csupán ötletek, módszerek összességére és az eladásra. A nehézségek ellenére is hosszú távú gondolkodást igényel.- A kihívásokra hatékony válaszokat kel keresni.- A magas szintű szakmai tevékenységnek piacérzékenységgel kell párosulnia.- A kiváló minőség és érték létrehozásához megfelelő ösztönző rendszerek kapcsolódjanak.- A tevékenység megvalósításához hatékony kiszolgálórendszer működjön. A megfogalmazott alapvetéseket természetesen csak a múzeum konkrét tevé­kenységének, eszközrendszerének a figyelembevételével lehet kialakítani. Fontos volt mindemellett néhány marketingalapelvet tisztázni:- A marketing kiindulópontja az emberi szükségletek és igények, a művelődési szolgáltatásokra való igény. Ez az igény akkor válik keresletté, ha ezt a vásárlóerő támogatja, erről meggyőzzük.- A termékek előállításánál (kiállítások, rendezvények, publikációk, gyűjtemé­nyek stb.) a szigorú minőségre való törekvés az elsődleges, még a fogadott (bérletes) rendezvények esetében is. Ezt az igényt és elvárást nem lehet eléggé hangsúlyozni. Csak magas szintű tevékenység menedzselhető magas szinten. A művelődési intéz­mények egy részére jellemző méltatlan, tevékenységükhöz nem köthető tevékenysé­10

Next

/
Thumbnails
Contents