Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Mészáros Ágnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához
Mészáros Agnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához Móra Ferenc természetesen minden növényt latin névvel is meghatározott, az atracét, fekete nadályt, gyurkafát, ebszőlőt, bilindeket, tejoltó Szent Iván-seprűt, báránypirosítót.42 Különösen örültem ennek a botanikai pontosságnak a csikófark esetében (Kochia arvensis),43 mert kiskunmajsai adatközlőim véleménye megoszlott ezzel a növénnyel kapcsolatban. Volt, aki az ökörfarkkóróval azonosnak tudta, volt, aki különbözőnek. így Móra Ferenc dolgozata alapján azoknak lehet igaza, akik a különbözőséget állították. A latin Lyciumot a félegyháziak gyurkafának nevezik, míg a halasiak semfü- semfának. Nagy Czirok László gyűjtései és saját gyűjtéseim szerint. Koltay Erika kunszentmiklósi adata szerint Kunszentmiklóson szintén semfű-semfának ismerik, és szemverés elleni fürdővízbe teszik.44 45 A fészkesvirágzatú növények között felsorolta még Móra Ferenc az aranyvesz- szőt, egérfarkkórét, aszottas bárcsot, ürmöt. Az üröm két fajtáját különböztetik meg a Kiskunságban: az istenfát és a mirhát. Érdekesnek tartotta Móra Ferenc, hogy a tejes növényeket a félegyháziak mind kutyatejnek nevezik. Madarassy László 1904-ben megjelent Népies gyógyászat a Kiskunságból című írása szintén kiskunfélegyházi adatokat tartalmaz.43 Rándulást, ficamot ecetes korpával borogattak Madarassy László gyűjtése idején, de borogatásra és sebek mosására fehérmályva, papsajtmályva, ökörfarkkóró, cziczfarkkóró főzetét is alkalmazták. Kopaszság ellen hajnövesztőnek útibogáncs főzetében mostak hajat. Szárított mákhéjjal altatták a gyermekeket, gyomorgörcsre fodormentalevél forrázatát javasolták. Hasmenés ellen sok máknak, vöröshagymának és kevés víznek a keveréke volt jó. Kiskunmajsán is hasfogónak ismerik a mákot ma is. Meghűléses betegségekre kukoricateát fogyasztottak. 1906-ban az Ethnographiában jelent meg Tóth István Kiskunfélegyháza környéki hiedelmeket bemutató kisebb közleménye,46 melyben fájdalomcsillapító és sebgyógyító recepteket olvashatunk. Fejfájásra királydinnyén való párolást, derékfájásra szűzdohánykötést alkalmaztak, fogfájásra beléndekmagot pipáltak, sebre bodza vagy káposztalevelet kötöttek. Kelést, tályogot lenmagliszt és viaszpép gyüleszti meg. (Ezt a receptet olvashattuk a halasi kéziratban is.) Az Alsó-Kiskunság településem 1983 óta gyűjtöttem rendszertelenül népi orvoslásra vonatkozó adatokat. Idén tavasszal kimondottan a gyógynövényhasználatra kérdeztem rá. A gyógynövényhasználatot ugyanúgy, mint a népi gyógyítás egyéb módjait feloszthatjuk mágikus vagy irracionális gyógyító eljárásokra és racionális droghasználatra. 43 I.m. 19. 44 KOLTAY Erika 1992. 381. 45 MADARASSY László 1904. 241-246. 46 TÓTH István 1906. 229-232. 76
