Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Mészáros Ágnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében A gyógynövények mágikus használatára jó példák a különböző’rontások ellen és szemverésre alkalmazott mágikus fürdők és füstölések, valamint az analógiák elvén működő gyógymódok. A racionális eljárások közé a gyógynövények hatóanyagai szerinti alkalmazását sorolom. Az előző századok gyógyfürdőire és füstöléseire már volt példa a fentiek között, ezeket kiegészíteném néhánnyal a saját gyűjtéseim alapján. Zseni Károlyné Kiskunhalason 13-féle növénnyel megfüstölte azt, aki meg volt rontva. Vöröshagymahajjal, fokhagymahajjal stb. „És akkor az illető alá teszik, és elmormolják, amit kell. Múljék el róla a rontás, és akkor a kezét, lábát megfüstöli, ráhajol a beteg, szív föl belőle. Utána leül az illető, szakad róla a veríték.” Zseniné azért nem csinálja ma már a füstöléseket, mert ő is ugyanazokon átesik, mint a beteg, szakad róla a víz, rázza a hideg. Megrontottakat Halason semfű-semfa levében fürösztöttek. A Felső-Kiskunságban, Szabadszálláson, Kunszentmiklóson szintén ebben. Analógiás hatása volt Halason az iglicetüskének is a rontásokban és elhárításukban. Mindenhova kellett belőle rakni: az istállóba, küszöb alá és a beteg mellé is. Fehérfolyásra mezei fehér szegfű főzetével irrigáltak. Racionális droghasználattal folytatom a példákat. Egészségmegőrzés céljából péntekenként fokhagymás mézet fogyasztottak. A Kiskunságban felhasználták a bodzafa minden részét, kérgét, virágát, bogyóját. A bodzatea jó köhögésre, fulladásra. Bogyójából pálinkát és lekvárt is főztek. A lekvárt vérszaporítónak tartották. Gyógyító lemosást és fürdést a gyógynövények hatóanyagai alapján is készítettek. Fájdalomcsillapításra bodzakéregből, csalángyökérből, fenyőfa friss hajtásából teát főztek, és fürdővízbe tették. Tengerihagyma főzetét vízhajtónak tartották. Kiskunhalas híres gyógynövénye a vadpaprikagyökér. Teáját vagy alkoholos kivonatát fogyasztották asztmára, szamárköhögésre, hurutra. Kiásták, megszárították, pálinkába tették. Asztmára árvacsalán teáját is itták. Belső gyulladásokra ajánlotta Zseniné a következő gyógyszert. Törkölypálinkába tojást és citromot rakott: „2 dl törkölypálinkába beletöttünk 2 egész tojást, negyed kiló kockacukrot meg 2 citrom levét”. Két napig ázott, aztán átszűrték. A pálinka szétmarta a tojáshéjat, azután fogyaszthatták. Fejfájásra gyopárvirágból főztek teát, ami nagyon keserű. A gyopárvirágot időjósnak is tartották, mert időváltozás előtt nagyon felerősödött az illata. Nagy Czirok László a molyfűről írta ugyanezt. Hurutoldónak, köhögéscsillapítónak és bélfájdalom csökkentőnek tartották a kakukkfüteát. Hurutoldó volt még az akácvirág és a bodzavirág tea is. Gyomorbetegségre ezerjófűteát fogyasztottak. Sebgyógyító hatású gyógynövénynek mindenütt az útifűt mondták legtöbben. Törésekre, tarlósebre gyulladáscsökkentő hatásán túl azért is jó volt, mert nem ragadt bele a sebbe. A tengerihagymát szintén mind a négy településen használták sebgyógyításra. 77
