Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Mészáros Márta: Helyismeret - helytörténet a múzeumpedagógiában zumai, és helyismereti vonatkozásban is kiemelkedő tárgyegyüttesnek számítanak. Az egykori börtönkápolnában rendezett kiállítás miliője megidézi a XVIII-XIX. századot. A történelmi időt emellett maga az épület és múltja is reprezentálja. Mielőtt egy múzeumi foglalkozás megkezdődik, mindig az udvaron néznek körül a diákok. A helyszín mindig meghatározó, tehát ismerni kell. A Kiskun Múzeumnak otthont adó épület 1794-ben készült el, a Kiskun Kerület székháza volt egykor.17 Az épületegyüttes része az udvar közepén álló egykori tömlőé. Ma ebben az épületben a büntetéstörténet emlékeit lehet megtekinteni a XVI. századtól a XX. század elejéig. Az országos kitekintésű kiállítás vonatkozó részeihez kapcsolható a XVIII-XIX. század jászkunsági jogszolgáltatás viszonyainak megismerése.18 A „börtönmúzeum” a Kiskun Múzeum legismertebb és leglátogatottabb kiállításainak egyike. Múzeumpedagógiai szemlélettel úgy gondolom, hogy megfelelő háttérismerettel lehet a témát feldolgozni. A kiállítás megtekintése tárlatvezetéssel vagy anélkül bármely látogatói csoport számára lehetséges, de múzeumi órákat csak az általános iskola 6. osztályától tartunk, hiszen ekkor már tanulják azoknak a történelmi korszakoknak az eseményeit és mozgatórugóit, amivel megfelelő betekintést tudnak nyerni a magyar büntetéstörténetbe. A harmadik korszak, amelyet a félegyházi iskolák történelmi és irodalmi tananyagához igazodva látogatják a múzeumot, az Petőfi Sándor és kora, a költő és családjának városunkhoz kapcsolódó története,19 valamint az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, majd a megtorlás időszaka.20 E korszak jelentős eseményei között említjük Félegyháza és Kossuth Lajos kapcsolatát is. A helytörténeti kiállításban láthatóak a korszak fennmaradt tárgyi és írott emlékei. Petőfi mellett Kossuth Lajos a másik kiemelkedő személyiség, akinek tisztelete és kultusza Félegyházán még életében megnyilvánult. A toborzókörútnak és a díszpolgári cím adományozásának relikviái fontos várostörténeti dokumentumok. Kossuth Lajos Turinból írt köszönő levelének másolata is látható a kiállításban. Általa felidézhető az a Félegyháza, amelyik 1886-ban kimondta, hogy díszpolgárrá választja a turini remetét, a honosítási törvény ellenére is - csatlakozva ezzel más városok kezdeményezéséhez.21 A város főutcájának a hivatalos neve is ehhez a jeles alkalomhoz kapcsolódott. Szinte minden magyar településen található Kossuth utca, de a félegyházinak az elnevezése 1887-ben Kossuth levelének a kézhezvételéhez és nyilvános felolvasásához fűződött. Ezt a történelmi eseményt és a hozzá kapcsolódó tiszteletet ismernie kell minden itt élőnek. Petőfi és Kossuth alakján túl a szabadságharcban „névtelen” kiskunsági és félegyházi nemzetőrök és honvédek tömege indult harcba. Boczonádi Szabó József honvédőrnagyot először halálra ítélték, majd hét évi várfogság után tért vissza szülővárosába. Ma utca őrzi a nevét.22 17 FAZEKAS István 1994. 108-112., UJVÁRY Zoltán 2002. 9^12. 18 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1991. 184., 1995. 285., 2005. 109-135., GÉMES Tünde 1998. 375- 403. 19 FAZEKAS István - FEKETE János - SAJTOS Géza 1973. 88. MEZŐSI Károly 1961. 124., 1972. 6., 1997. 148., 1998. 266. 20 IVÁNYOS1-SZABÓ Tibor 1985. 36-48., 189-206., FEKETE Pál 1987. 1-25. 21 FEKETE János 1987. 26-30. 22 FEKETE János 2001. 153. 38
