Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Helytörténeti-helyismereti foglalkozások egyik helyszíne - történelmi és néprajzi ismeretekhez kapcsolódóan - a múzeum udvarára 1961-ben áttelepített műemlék szélmalom.23 Az épület önmagában képvisel egy történelmi korszakot, hozzá kapcsolódó technikai ismereteket, mesterségeket és mestereket. Az általánosságokon túl bemutatható, hogy Kiskunfélegyháza és környékének életében mennyire volt meghatározó a szélmolnárok működése. A feladat, amelyet elláttak, gazdasági jelentőségű, de egyben meghatározta a táplálkozáskultúrát is. Már az óvodás korosztállyal is végig lehet vezetni a gabona útját játékosan a malomban. A nagyobbaknál ez kiegészül a gazdasági és művészi értékék elemzésével is. A szélmalom is nagy csodálkozást vált ki a látogatókban. Előnye, hogy tárva az ajtaja, bejárható. Meg lehet nézni a technikai megoldásokat, amellyel egy alulhajtós szélmalom működött. El lehet olvasni a kőpadelőre felírt (kifaragott) régies magyar üzenetet. A fafaragó molnár a díszítésre is nagy hangsúlyt fektetett, így a virágmotívumokon túl a nemzeti és a krisztusi jelképeket is megfaragta. A malmot körülölelő udvaron restaurált út menti keresztek,24 * sírkövek és a pákái tanyasi iskolából bekerült harangláb látható. Mindegyik helyét és funkcióját ismerni kell, hiszen így válnak a holt tárgyak a múlt képviselőivé. Művészet 2004-ben emlékezett Kiskunfélegyháza Móra Ferenc születésének 125., halálának 70. évfordulójára. A Móra-emlékek ápolása hagyomány városunkban és a múzeumban, de az évfordulók kapcsán még nagyobb figyelmet kap személye. Erre az alkalomra bővült a múzeumpedagógiai programunk Kiskunfélegyháza a Móra- olvasmányok tükrében című foglalkozással.23 Eredendően kisiskolásoknak meghirdetett programról volt szó, hiszen az alsó tagozat olvasókönyveiben nagyon sok Móra-történettel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A Kincskereső kisködmön című műve 4. osztályban már kötelező olvasmány. Ez adta az ötletet, hogy a félegyházi kisdiákokkal megismertessük azt a várost, amelyben az író felcseperedett, illetve amelyben most ők élnek. Az olvasmányokban és Móra más gyermekkorát idéző írásaiban26 említett helyszíneket korabeli képeslapokon és fényképen megkerestük, és diasorozat készült belőle. A város-, és épületképeket családi fényképekkel egészítettük ki. A diavetítés alatt a Móra család élete, gyermekkora helyszíneihez kötődő történetek és olvasmányemlékek felidézése mellett megismerkedhettek a diákok a száz évvel korábbi városunkkal.27 Épületek, terek, utcák és neves személyek történetével. Sokat változott a város, amellyel csak most szembesültek. A diavetítés után a helytörténeti kiállítás Móra-emlékeket bemutató részletét is megnézhették a gyerekek. A múzeumi óra a gyakorlatban azonban átalakult. A célcsoporton túlnőtt, felső tagozatos osztályok és középiskolások is nagy érdeklődéssel nézték változó városunkat, sőt a pedagógusoknak külön bemutató órát is tartottam. Móra Ferenc 23 SZALAY Gyula 1978. 385-394., FAZEKAS István 1989. 27. 24 FEKETE János 1984. 80-106. 23 Kiskun Múzeum Múzeumpedagógiai tájékoztató füzete, 2003/2004 tanév. 26 MÓRA Ferenc 1979.517. 27 FEKETE János 1979. 1-4., 107-110., 1984. 1-2. 1-10., 1986. 3-4., 163-170., MEZŐSI Károly 1976. 64. 39
