Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Mészáros Márta: Üvegképek és tükörképek a Kiskun Múzeum és a Türr István Múzeum gyűjteményében
Mészáros Márta: Üvegképek és tükörképek... A Kiskun Múzeum üveg- és tükörképgyűjteménye Az egykori Kiskun kerületi székház ad otthont Kiskunfélegyháza és a Kiskunság történelmi emlékeit őrző múzeumnak. A város elöljárósága 1902-ben alapította a múzeumot, amely a helyi gimnázium gyűjteményére épült.21 Szalay Gyula, az első múzeumőr 1900-tól a néprajzi tárgyak gyűjtését is szorgalmazta. A Kiskun Múzeumban található 11 üveg- és tükörképet Szalay Gyula gyűjtötte 1910 és 1913 között. A nyilvántartási rend változásai révén 1955-ben újraleltározták a múzeum gyűjteményi anyagát, e szentképek is új számot kaptak. Szalay leírókartonjai nagyon hiányosak, keveset tudunk meg a képek készítéséről, lelőhelyéről és használatáról. A Kiskun Múzeum gyűjteményi anyagában nagyon kis számot képvisel ez a különleges szakrális anyag, az elkövetkezendő évtizedekben gyarapodás nem történt. A népies üvegképek származási helyét a stílusjegyeik alapján utólag azonosítottuk. Öt üvegkép valószínűsíthetően Sandl és Buchers üvegfestő műhelyeihez köthető, míg hat tükörkép dél-csehországi származású. A gyűjteményben található képek lelőhelye eltérő. Szalay három képnél megjegyezte, hogy 1913-ban vásárolta, kettő képnél feljegyezte, hogy dr. Szabó Kálmán adományozta 1911-ben, valamint egy kép régi gazdálkodó családtól került a gyűjteménybe 1910-ben. Öt szentképnél nem jelölte meg a bekerülés helyét. A hiányos adatokból mégis arra lehet következtetni, hogy a képek egy részét a tanyákat járva Szalay is és Szabó Kálmán is gyűjtötte, míg a többit vásárokban megvette. A használatról szintén kevés információ található a múzeumi nyilvántartásban. Egy tükörkép leírókartonján olvasható csak adat arra vonatkozóan, hogy „régi gazdálkodó család falán volt”. A képek ikonográfiája szerint négy ábrázolási típust fedezhetünk fel. Többségében Mária-képek találhatóak, amely nem véletlen a Szűz Anya tiszteletéről ismert katolikus vidéken. A gyűjteményben egy Szent család-tükörkép található, amelyen felirat olvasható: „S Iesu Maria Josef’. A Szentháromságot ábrázoló népies üvegfestmény közül kettő tükörlapra készült, feliratuk: „Trinitas”, valamint egy üveglapra festett. A Kiskun Múzeum gyűjteményében két mariazelli madonna kegykép található üvegre festve. A további Mária-ábrázolások témája: anya a gyermekkel, megkoronázása és mennybemenetele. Kiskunfélegyháza katolikus népének szakrális tárgyai között szerepeltek a távoli ausztriai és dél-cseh vidékek műhelyeiből származó szentképek. A múzeum gyűjteménye csak részben tükrözi az itt élő nép vallási életéhez kapcsolódó tárgyi világot. A tükör- és üvegképek kuriózumként kerültek a gyűjteménybe Szalay Gyula gyűjtései nyomán a XX. század elején. 21 UJVÁRY Zoltán 2002. 10. 154
