Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Mészáros Márta: Üvegképek és tükörképek a Kiskun Múzeum és a Türr István Múzeum gyűjteményében
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében A Türr István Múzeum üveg- és tükörképgyűjteménye A bajai múzeumot és képtárat 1935-ben alapította a város elöljárósága. A kortárs képzőművészeti gyűjtemény mellett Észak-Bácska muzeális értékeit gyűjti, kutatja és mutatja be a Türr István Múzeum.22 A gazdag és sokszínű gyűjteményben a néprajzi értékek közül a nemzetiségekhez és a dunai halászathoz kapcsolódó gyűjteményi anyag jelentős. A Türr István Múzeumban 14 üvegképet őriznek, amelyek módszeres gyűjtés során az 1960-as években kerültek a gyűjteménybe. Lükő Gábor 1962-ben Madarasról három üvegképet, míg Solymosi Edéné 1969-ben Bátmonostoron gyűjtött tükörképeket. Négy népies üvegfestmény ajándékozás útján gyarapította a múzeumot. A nyilvántartó kartonokon nem szerepel egyik képnél sem a készítés helye. A Kiskun Múzeum gyűjteményi anyagához hasonlóan a stílusjegyeik alapján utólag azonosítottuk a származási helyet. Egy kép készítési helye a füzesmikolai műhelyhez, három Sandl és Buchers csoporthoz tartozik, míg a többi tükörkép dél-cseh vidékről származik. A Lükő Gábor által Madarason gyűjtött három üvegképet, amelyek egy családtól származnak, az adatközlő szerint Sükösdön használták a XIX. században. Solymosi Edéné Bátmonostoron két családtól négy-négy képet gyűjtött, amelynek használatát is lejegyezte. Az egyik család 1890-ben vásárolta a négy képet, amelyet a tisztaszobában akasztottak a falra az ágy fölé. A másik család Baján 1910-ben vásárolta a négy tükörképet, szintén a tisztaszobában az ágy fölé helyezték. Bátmonostoron mindkét családnál Űrnapján feldíszítették a képeket, és oltárként használták lakóházban. A Türr István Múzeumban található népies üvegfestmények ikonográfiája változatosabb képet mutat, mint a Kiskun Múzeum gyűjteményében található szentképek. Egy Szent család, két Mária-kép és három szent-ábrázolás mellett Jézus életének jelenetei dominálnak, valamint három képen az oltáriszentség látható. A Jézusábrázolásnál a gyermek, a megfeszített, a szent sírban fekvő Krisztus valamint a mennybemenetel jelenetei láthatóak. Mária-kép kettő található a gyűjteményben, mindkettő nagyon kedvelt témát ábrázol, Szent Anna olvasni tanítja a gyermek Máriát, míg a másik Mária megkoronázását jeleníti meg. A szentek közül Katalin, Illés próféta, József és Keresztelő Szent János képe található meg a múzeumban. A gyűjtés rögzítése révén kiderült, hogy az adott családban mely ábrázolási típusokat kedvelték, hogyan válogatták össze a tisztaszoba falára a vallási életük igényeihez szorosan kapcsolódó szentképeket. A Sükösdről Madarasra kerülő üvegképeken Szent Katalin, Mária megkoronázása, valamint Szent Anna a gyermek Máriával látható. Bátmonostoron az egyik családnál kettő tükörkép Jézus mennybemenetelét ábrázolja, valamint Illés próféta és az oltáriszentség volt kitéve, míg a másik család négy tükörképe közül kettő Jézust a szent sírban láttatja, kettő pedig az oltári- szentséget ábrázolja térdeplő angyalokkal. 22 BALASSA M. Iván 2004. 57. 155
