Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Végh Károly: A marketingszemlélet, avagy egy intézmény megmaradásának lehetséges útjai

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében szelektálás, tárolás) egy lehetséges marketing információs rendszer kiépítését hor­dozzák magukban. Egyértelmű vált már a múzeumban is, hogy az információ a verseny eszközévé vált. Ezek az elvek is indukálták a tájékoztató rendszer fontosságának megállapítá­sát és fokozatos kiépítését. Átfogó módon kellett kialakítani az intézmény informá­ciós rendszerét: táblák, feliratok, szórólapok, havi programfüzet stb., és naprakészen megjeleníteni az intézmény honlapján a programkínálatot. A honlapon szerepelnie kell az intézmény szervezeti felépítésének, a nyitvatartási időpontoknak, a belépője­gyek árainak, kiadványoknak (az eddigi kiadványok bibliográfiájának, jelezve, hogy mi kapható még), az intézmény, a munkatársak tudományos tevékenységének, a kutatói fórumnak, a tárak, a gyűjtemények tevékenységének, az intézmény történe­tének, a támogatók, a szponzorok, mecénások bemutatásának (a honlap itt megje­lenhet mint speciális reklámhordozó), az intézmény baráti köre tevékenységének, az új szerzeményeknek, a vállalkozói tevékenységnek stb. bemutatásának. Kívánatosnak tartom egy sajátos, karakteres intézményi arculat megteremtését, amely tükrözi az intézmény koncepcióját, küldetését. Következetesen végig kell vinni egy grafikai arculattervet és azt kivitelezni: lógó, névjegy, levélpapír, boríték, belépőjegy, feliratok, könyvborítók, sajtómappa, meghívó, plakát stb. Ezeket az elemeket folyamatosan fejleszteni kell, karbantartani és következetesen használni. A fokozott figyelemnek a tartalmi és személyes arculati kérdésekre is ki kell terjednie: a látogatók udvarias fogadására, felkészült bánásmódjára, a személyzet felkészítésé­re, az ügyfélfogadásra, a tájékoztatás stiláris elemeire. Alapvetően az intézmény minden dolgozójának, tevékenységének a kialakítandó pozitív képet kell sugároznia. Az előbb felvázoltakat kell szolgálnia az intézmény public relations (PR) tevé­kenységének. Ezen alapvetően azt a kommunikációt és a kapcsolatok menedzselését értem, amely alapján az intézmény és a nyilvánosság között bizalom és kölcsönös megértés alakulhat ki. Formáinak alapvetően a média rendszeres tájékoztatását; sajtótájékoztatót (amikor van mondanivaló), sajtóközleményeket, meghívásokat, sajtófigyelést stb. értem. Mi az a termék, melyet egy múzeum eladhat? Az ilyen jellegű intézmények te­vékenységét alapvetően az 1997. évi CXL törvény szabályozza. Leegyszerűsítve, mint minden múzeumnak, a tárgykörébe tartozó dolgok gyűjtése, megőrzése, feldol­gozása és bemutatása a feladata. Már a gyűjtés folyamán keletkezhetnek olyan tár­gyak, relikviák, fotók, kiadványok, dokumentumok, kéziratok stb., amelyek más felhasználók részére azok másolatai eladhatók. Televíziók, rádiók, könyvkiadók, folyóiratok stb. a potenciális vásárlók. A múzeum pedagógiai, közművelődési tevé­kenysége biztosítja alapvetően azt a közönségkapcsolatot, ahol és amelyben a múze­um a szakmai tevékenység eredményeit közkinccsé teheti. Ez a munka az intézmé­nyi tevékenység alapvető feladatához tartozik. Az itt végzett tevékenység minősége meghatározó módon visszahat a többi tevékenységi területre: az intézmény megíté­lésére, elfogadottságára, szakmai elismerésére, arra a hatásmechanizmusra, mellyel a lakosságra, annak identitástudatára, irodalmi szemléletére, szakmai ismereteire stb. kívánunk hatni. A közművelődési alkalmaknak az intézmény alapfeladataihoz kell kapcsolódniuk, és sajátos eszközökkel feltárni, bemutatni azt, elősegíteni a befoga­dást: múzeumpedagógiai foglalkozások, rendhagyó órák, egyetemi, főiskola szemi­15

Next

/
Thumbnails
Contents