Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Végh Károly: A marketingszemlélet, avagy egy intézmény megmaradásának lehetséges útjai
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében sabb - sokszor banálisnak ható - kérdéseket feltennie magának: mi az intézmény, a múzeum feladata, kik a fogyasztóink, kik számára végezzük tevékenységünket, mi az érték a fogyasztó számára, milyenné kellene válnunk, hogy céljainkat elérjük? A küldetés megfogalmazása több hatás alatt kristályosodik ki. Ezek: az intézmény története, múltja, a vezetés, a fenntartó preferenciái, az intézmény szakmai, emberi, fogyasztói környezete, a meglévő erőforrások és végül az intézmény speciális kompetenciája. A küldetés megfogalmazásában a kiemelt értékek meghatározására kell összpontosítani. Mi ezt így fogalmaztuk meg: A Petői Irodalmi Múzeum stratégiai célkitűzése, hogy erős, független, kezdeményező, jól prosperáló, a modernitás kihívásainak megfelelő intézményként szolgálja az irodalmi muzeológia ügyét. Ennek érdekében célként fogalmaztuk meg az intézmény gyűjteményeinek, kiállításainak, rendezvényeinek, azok ismertségének fokozását, a látogatók létszámának arányos növelését, az intézményi szolgáltatások emelését. Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, el kell végezni az intézmény erőforrásainak az elemzését. Erre kell támaszkodni a szakmai koncepció kidolgozásában, a személyi, tárgyi fejlesztések meghatározásában. Ehhez egyszerű és hatékony eszközt biztosít az úgynevezett SWOT-analízis elkészítése. Leegyszerűsítve: itt sorra veszem az intézmény erősségeit, gyengeségeit, a meglévő veszélyeket és a lehetőségeket. Ezek lehetnek: a gyűjteményi háttér, azok elhelyezése, a kollégák szakmai felkészültsége, a kialakított kapcsolatrendszer, az elismert szakmai tevékenység, a közönség- és médiakapcsolat, a finanszírozás forrásai, a technikai eszközök megléte, a szakmai nemzetközi kapcsolatrendszer, az innovatív cselekvések lehetőségei, személyi feltételek, a konkurencia elemzése, az együttműködés formái, a társadalmi beágyazottság, a szakmai képzés, érdekeltségi rendszerek stb. Minél mélyebben, részletekre menőbben végzem el ezt a munkát, annál hatékonyabb tervet tudok készíteni. A legfontosabb alapelv lehet, hogy a legszigorúbban a valóságot kell a górcső alá venni és kimondani, nem szabad engedni vélt vagy valós fenntartói „elvárásoknak”. A „kegyes” hazugság is ebben az esetben a valós célok megfogalmazásának a gátja lehet. Egy múzeumnak a hosszú távú tervezése során el kell végeznie a piacelemzést. Ennek négy jellegzetes lépését érdemes megkülönböztetni, úgymint a piac meghatározása, szegmentálása, a helyzetfelismerés és a piaci szegmens kiválasztása. A múzeum sajátos feladatköréből kiindulva lehet a célcsoportokat megállapítani. Ezek lehetnek a főváros és az ország diákjai, irodalomkutatók, irodalomtanárok, családok, irodalmi műhelyek, könyvkiadók, kutatóhelyek, irodalom iránt érdeklődő emberek, a családok, a nemzetközi turizmus. A feltett kérdés viszonylag egyszerű: kik lehetnek vevők a múzeum nyújtotta szolgáltatásokra, mire van kereslet? Hány ember lehet érdekelt ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételére? Érdemes a meglévő piac szegmenseit is megvizsgálni, miszerint hol élnek, milyen korcsoportba tartoznak, milyen meghatározott érdeklődés vezérli őket, földrajzilag hol helyezkednek el stb. Ez a felmérés vezethet el oda, hogy meghatározzuk a konkrét piacot, ahová el szeretnénk jutni, kiválasztjuk a megcélzott piacot és megpróbáljuk elérni azt. Szükséges lenne az, hogy a múzeum által megcélzott piacot úgynevezett differenciált marketinggel keressük meg. Ez lényegében azt jelenti, hogy egyes vevőcso13
