Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Végh Károly: A marketingszemlélet, avagy egy intézmény megmaradásának lehetséges útjai
Végh Károly: A marketingszemlélet... A sikeres intézménynek piacorientált stratégiai tervezéssel kell alkalmazkodnia a változó piac feltételeihez, és hatékony válaszokat kell adnia azok kihívásaira. Ennek érdekében:- Pontosan meg kell határoznia küldetését, feladatát, hisz ez alakítja ki az itt dolgozókban azt az érzést, hogy közös célokért tevékenykednek, és ehhez lehetőségeik, jelentőségük és eredményeik vannak. Az intézményvezetői pályázati rendszerek kapcsán pontosan ismerniük kell az aktuális vezető szakmai koncepcióját és viták során el kell érni, hogy a munkatársak azonosulni tudjanak azzal.- Elemeznie kell a belső és külső környezetet.- Meg kell határozni az itt dolgozóknak és a közönségnek az igényeit és az elvárásait.- Elemezni kell, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre, és milyen erőforrásokra kell szert tenni, hogy a küldetésben felvázolt feladatoknak eleget tudjon tenni.- Fel kell tárni az adottságokat és azt, hogy milyen eszközökre van szükség.-Tevékenységi, programtervet kell készíteni - intézményi marketingtervet hogy milyen eszközökkel és módon érhetjük el céljainkat.- Mindezeket követnie kell a visszacsatolásnak és az ellenőrzésnek. A marketing-szakirodalmak nem említik, de az ilyen típusú intézményekben, mint a múzeum, a menedzsmentnek fel kell vállalnia bizonyos szintig az ott dolgozó kollégák személyes és tudományos menedzselését, segítését. Szükséges ez azért, mert a szakmában elmélyedt bölcsész szakemberek jelentős része képtelen vagy csak rosszul tudja érvényesíteni saját érdekeit, nem tudja megfelelő módon „eladni” tudományos eredményeit, méltatlanul rosszul fizetettek stb., ugyanakkor jelentős tudás birtokában vannak. Az e téren nyert előnyök és eredmények pozitív módon hathatnak vissza az alkotó tevékenységre, az intézmény egész munkájára. A legegyszerűbb módja ennek a meglévő tudások megismerése, összefogása és valamilyen módon a piacra kerülésének segítése. Ez a törekvés később az alaptevékenység minőségére is visszahathat. A szakirodalmak már gyakran leírják a Maslow-féle szükségleti hierarchiát. E szerint egy magasabb rendű szükséglet csak akkor elégíthető ki, ha az előző fázis szükségleteit már kielégítettük. Ezek az egymásra épülő elemek a következők: fiziológiai szükségletek, biztonsági szükségletek, szeretet és hovatartozás, elismerés és siker, önmegvalósítás. A belső motivációk tudatos végiggondolása, megvalósulásuk segítése jelentős energiákat indukálhat a szervezeten belül. Tévúton jár az a vezető, aki csak a fegyelmezés eszközét tudja alkalmazni, az elmarasztalást. Ez csak bizalmatlanságot, elbizonytalanodást szül, nem pedig a pozitív energiák mozgósítását. Az intézmény küldetésének megfogalmazása nem egyszerű feladat. Szükséges ennek a megfogalmazása abból a szempontból is, hogy a szervezet informálhassa ennek tartalmáról vezetőit, alkalmazottait, a fogyasztókat, a közvélemény egyes rétegeit. Ha ennek tartalmát megfelelő módon fogalmazzuk meg, annak hatására az intézmény dolgozói úgy érzik, hogy lehetőségeik vannak, munkájuk fontos, valamilyen irányt követnek, ahol eredményeket érhetnek el. Szervező erőt gyakorol a célok megvalósításában, a közös tevékenységben. Ennek hiányában a szervezet csak sodródik, napi feladatokat lát el távlati célok megoldása helyett. Ilyenkor a leghatáso12
