Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Mészáros Ágnes: Halasi receptek
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Mészáros Ágnes HALASI RECEPTEK Hasznos orvosságok Kiskunhalasról a XIX. század első feléből A halasi Hasznos orvosságok receptgyűjtemény egy XVII. században virágzó műfaj, a kéziratos orvosságos könyvek1 kétszáz évet késett utóda. A XIX. század mostoha egészségügyi körülményei, az orvoshiány lehetett az oka e műfaj vidékünkön való kései fennmaradásának.1 2 A Lóránd Nándor által gyűjtött halasi kéziratot3 a kecskeméti orvostörténeti kiállítás néhány népi gyógyászati emléke közül emeltem ki a Kiskunhalas monográfia néphit fejezetén való munkálkodásom idején. A kéziratos füzet lapjai sárgultak, szakadozott lapszéleit restaurálták, s közben hibásan fűzték egymás mellé az oldalakat. így az első oldalon olvasható recept a 26. oldalon, a 3. oldalon lévő pedig a 28. oldalon kezdődik. A kézirat szerzője ismeretlen. A füzet belső borítóján 4 fizetési nyugta szövege található. 1816-ban írták az egyiket, 1827-ben kettőt, az utolsón nem szerepel dátum. A négy nyugta közül egyet magyarul, hármat latinul írtak. Mindegyik nyugta alatt ugyanaz a monogram látható: egy cirkalmas nagy Sz betű, közepén nagy C. A lap alján bal oldalon pedig egy teljes név olvasható: Carolus Szilába. Lehetséges, hogy a kézirat szerzője mégsem ismeretlen, s ez az aláírás egyben a kézirat szerzőjét, Szilába Károlyt jelöli, akiről csak ennyit tudunk: latinos műveltségű, iskolázott, erőteljes egyéniségű ember volt. De nem ilyen egyszerű a szerzőség megfejtése, mert egy grafológus szakértő véleménye szerint a belső borító és a receptek egy részét lejegyző Szilába Károly on kívül még 3 kézírás különíthető el a receptfüzetben. Valószínűsíthető, hogy a kéziratot Szilába Károly családtagjai vagy esetleges hivatali beosztottai is bővítették. Az írásszakértő véleménye szerint ez a másik 3 írás jóval egyszerűbb, iskolázatlanabb személyekre utal. Talán éppen ez, a többszörös szerzőség magyarázza, hogy a kiskunhalasi kézirat tartalma nem vezethető vissza egy vagy két konkrét forrásmunkára: Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisára vagy a Házi különös orvosságok receptgyűjtemény valamelyik kiadására, mint a kecskeméti vagy a mesterszállási orvoslókönyv esetében.4 Nemcsak egy vagy két orvosi könyv mechanikus másolásának eredményeként született, hanem tudatos gyűjtőmunka alapján a saját gondjaik, betegségeik késztették arra a szerzőt vagy szerzőket, hogy több helyről, újságokból, orvosságos könyvekből, folyóiratokból, egyéb nyomtatványokból, szóbeli ajánlások alapján összeírják a maguk és családjuk számára fontos orvosságokat. 1 SZLATKY Mária 1983. 2 GULYÁS Éva 1992, BARNA Gábor 2002, NOVÁK László 1982. 3 LÓRÁND Nándor közölt belőle 1979-ben 3 db szembetegségekre való receptet, LÓRÁND Klára pedig 1982-ben 8 db különleges, állati szereket tartalmazó receptet. 4 NOVÁK László a kecskeméti orvosságos könyv előképeként PÁPAI PÁRIZ Ferenc Pax Corporisát és a Házi különös orvosságokat jelöli meg (NOVÁK László 1982), GULYÁS Éva a mesterszállási kézirat kapcsán ugyanezekre a forrásokra utal. (GULYÁS Éva 1992.) 87
