Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Mészáros Ágnes: Halasi receptek
Mászáros Ágnes: Halasi receptek A füzet 30 oldalas, 89 receptet tartalmaz. Ezek közül 46 az emberi betegségekre, 18 az állati betegségekre, 5 a növénytermesztésre, 5 az állattartásra vonatkozik. 12 receptet ismertetett a kézirat a különböző kártevők ellen, 3-at a hordótisztításról. A receptek sorrendjét sem abc-rend, sem sorszámozás nem határozza meg. Esetlegesen következnek egymás után az orvosságok, jó tanácsok. Nincsenek különválasztva az emberi betegségekre, az állatbetegségekre, a növénytermesztésre, állattartásra vagy egyéb háztartási praktikákra vonatkozó témakörök, csakúgy, mint a Radvánszky Béla által összegyűjtött XVII. századi kéziratos orvosságos könyvek nagy részében sem.5 A 89 recept közül 84-et magyarul, 5-öt latinul olvashatunk. Formai szempontból 2 fő típusba sorolhatjuk a bejegyzéseket. A hosszú recepteket újságokból, nyomtatványokról másolták a szerzők, míg a néhány soros rövid javallatok egymás között szóban terjedhettek, vagy valamelyik borbélykönyvből, orvosságos könyvből másolták le Szilába Károlyék. Hogy honnan másolták a nagyobb terjedelmű, 1 oldalnál is hosszabb szövegeket? Néhol pontosan leírták a receptek forrását, másutt a szövegekben lévő utalásokból következtethetünk az előképre. A 26. oldalon kezdődő és az 1. oldalon folytatódó 1. recept címe: Gazdák számára. Biztos óvszer a ’ Búzaüszög ellen. A vízben feloldott kénkő és konyhasó oldatát javasló recept utolsó soraiból kiderül, hogy valamelyik újságból vagy folyóiratból másolta a szerző: Mi pedig azon óhajtással és szándékkal közöltünk ezen gyakorlati tapasztalást, hogy olvasóink kisértsék meg... [kíséreljék meg]. Szintén újságcikkből másolták a hideglelés elleni receptet.6 Végére a cikkíró Majer István nevét is odaírták. A 28. oldalon kezdődő szemfájás elleni recept elejére pontosan lemásolták a forrásul szolgáló nyomtatvány címét, árát is: Henry Doctornak, és Szem orvosnak a' Szemeink Épségben való meg tartását és Megerősítését illető regulái. Bécsben Nemes Haykul Antal betűivel 1816-ik Észt. Az ára 30. karajtzár. A 12/36.7 recept alján Doctor F., a kólika elleni recept8 alján Dr. Linger neve olvasható, a szőrféreg és métely elleni recept9 utal a Mezei Gazda 1843-ik évfolyamának 23-ik számában olvasható Pinkavölgyi gazdaság című írásra. A betegségek közé illesztettek a szerzők egy 2 oldalas összefoglalást a házi gyógyszerekről.10 Sokszor házunk környékében frissiben szedhetünk magunknak olly hathatós füveket, melyeket patekában csak nagy árért kaphatni. Ilyenek a bodzavirág, székfővirág, fodormenta, máivá virág, ökörfarkú virág, hársfavirág, ezerjófő, üröm. A háznál tartott fontos gyógyszerek még a felsorolás szerint a fehér cukor, borecet, szappan, tej, lábvíz, lenmag, mustármag, torma, stb. 5 HOFFMANN Gizella 1989: Házi patika 1663, Medicináé Variae 1603, Szentgyörgyi János: Testi orvosságok könyve 1619, Újhelyi István: Orvosságos könyv Apafi Anna számára 1677. 6 14. oldalon a 43. recept. 7 Beszámoztam a kézirat oldalait és sorszámokkal láttam el a recepteket a hivatkozásaim pontossága érdekében. Az első szám az oldalszámot, a második szám a recept sorszámát jelenti. 8 20/62. 9 17/55. 10 21/64. 88
