Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Kothencz Kelemen: Szűcsmesterség Baján a XX. században
Kothencz Kelemen: Szücsmesterség Baján a XX. században gallérozások úgy férfiak, mint nők részére, szegélyezések és más hasonló munkák. A díszmunkákhoz a szőrme kabátok, sapkák, finomabb prémdíszítések, végül a karmantyúk, nyakbavetők, finom kalapok stb. tartoznak. ”6 A XX. század első harmadának bajai kisiparosai közül kiemelkedett Mormer Ferenc szűcsmester. Sok lelkes fiatalt vett szárnyai alá, és nevelt a szakma szere- tetére. Tanítványai között szerepelt többek között Katz (Kisfalvi) Sándor, illetve a városunkban 82 évesen még ma is munkálkodó Jerkó István. Mormer úr fiai, Lajos és István, továbbá a Mormer-műhelyben nevelkedett Szalczer Péter és Rápity Ernő a későbbi Pannóniái Szőrmegyár neves szakemberei lettek. Szücsmesterség egy családtörténet tükrében Ginder Antalné Kisfalvi Gyöngyi bajai nyugdíjas tanítónő visszaemlékezései alapján, nyomon követhető édesapja, Katz (Kisfalvi) Sándor XX. század első harmadában indult és a század végéig tartó szűcsmesterségbeli tevékenysége. Gindemé apai ősei, a nemesi származású, később elszegényedett Katzok Révkomáromban laktak. Megemlítendő, hogy a család jó kapcsolatban állt Jókaiékkal. Az üknagyapa, Katz István kereskedő hajón dolgozott, mely Mohács és Baja környékére szállította áruját. A hajós élettel szakítva, valamikor az 1800-as évek közepén telepedett le Baján. A református vallású nagyapa, Katz Sándor (1879-1942) feleségül vette a Baján lakó bunyevác, tehát római katolikus Gyurkity Máriát (1877-1945). Házasságukkor közösen megegyeztek, hogy amennyiben leányuk születik, azt a katolikus, míg fiukat a református vallás kötelékébe adják. Öt gyermekük látott napvilágot: Mária-Magdolna (1901-1974), Julianna (1903-1979), Anna (1905-1979), Katalin (1911-1983) és legutoljára Sándor (1915-1990). A leányok anyjukkal mentek a katolikus, míg az egy szem fiú apjával a református templomba. Ifjabb Katz Sándor négy osztályt végzett a Vöröskereszt téri elemi népiskolában. Ezt követően apja a városban dolgozó Mormer Ferenc szűcsmesterhez7 adta inasnak.8 Munkakönyvét 1934. június 25-én állította ki a Bajai Ipartestület. A szülők okosan döntöttek, amikor a fizikailag nem túl erős, viszont jó kézügyességű gyermeküket a szücsmesterség felé irányították. 6 A szerző szerint a magyar szűcsmunkákhoz tartoznak a subák, bakterbundák, magyar sapkák, festett báránybőr kucsmák. KISS Ildebert 1909. 35. 7Liikő Gábor jelentéséből tudunk a Mormer család származásáról. 1958. október 11-én: „felkerestem Mormer Ferenc szűcsöt, szül. Harasztiban, Szlavóniában. Az ottani magyarokat brenzó-knak nevezték. Csefkó Gyula, a Mormer bácsi feleségének a bátyja / a közismert magyar nyelvész / azt mondta, hogy a törökkorban a kálvinistáknak jobban kedveztek. Egy Benz nevű német áttérítette őket a ref. vallásra. Innen nevezték el őket brenzónak. Két éves korában Bezdánba került, az anyja szülőhelyére, mert apja Bezdánban egy kúti származású sváb szűcsnél tanult. 16 éves korában felszabadult. 4 évig volt tanonc. Dolgozott Zomborban, Baján és Pesten. Párizsba s onnan Amerikába készült. Anyja rábeszélte, hogy álljon be Bajára. Ideiglenesen beállt. Mestere meghalt, az özvegy mesterné rábeszélte, hogy maradjon. A felszerelést átvette a Beyer családtól. »Osevangélikus« család volt. ” LÜKO Gábor 1958. 1. 8 A Mormer család az egykori Erzsébet királyné - ma Szabadság - utca 14. szám alatt lakott, és a műhelyét is ott üzemeltette. 74
