Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón azonban valószínűleg nem tó volt, legfeljebb időszakosan magasabb vízállású rész, sőt inkább „rendezetlen mocsár”, melyet a falu első lakói lecsapoltattak, helyén pedig „ igen jó veteményes kertek”-et alakítottak ki.13 A másik terület, mely Császár-tóként számításba jöhet, az a vízállás, mely a mai hajósi pincéknél az Öijeg D-i részéhez csatlakozott, de attól elkülönülő, önálló tavat alkotott még a középkorban is,14 s melynek neve most Zsombékos. Az egykori tó nevét semmilyen forrás nem őrizte meg; Császártöltés érseki alapítólevelében, 1743-ban is csak „a Csákányfő puszta alatti tó" megjelölést használják, ez pedig csak a mai „Zsombékossal” lehet azonos. A mondákat elemezve a töltést két helyen képzelhetjük el. Egy XIX. század közepi hagyomány a mai falutól északra, az egykori Kis tó és a részben még ma is álló téglagyár környezetébe helyezi, a második helyszín a mai Hajóshoz közelebb fekvő területen a Kétvölgy környezetében valószínűsíthető. Mivel az Örjeg éppen a Kis tói részen a legszélesebb, logikusabbnak tűnik a kétvölgyi helyszín. Ezen a területen különült el ugyanis egymástól a Vörös mocsár, s a tőle D-re, a mai Zsombékos helyén levő egykori tó. Vagyis itt a legkeskenyebb a mocsaras terület, s így itt a legcélszerűbb egy töltést építeni Hajós irányába. Pontosan ez az a rész, ahogy az 1783-as 1. katonai felmérés térképén jól látható egy töltés jelölése.15 A Kétvölgyön átvezető út része lehetett a mai Jánoshalma felől a Szamárvölgyön át Hajósra, s onnan Kalocsára vezető, bizonnyal ősi útvonalnak. Az út szamárvölgyi szakaszán folyt a ma már gyakorlatilag megszűnt Malom-patak,16 ezért alkalmas volt állatok terelésére és nagyobb csapatok mozgására is. Utóbbi célra a XVII. század első harmadában épült jankováci török palánkvár katonái is jól használhatták, ha Kalocsa vagy Buda irányába vagy onnan visszafelé akartak jönni. Ez az út a XVIII. század közepe táján készült térképeken is látszik.17 A Kétvölgy torkolatánál, a mélyen bevágott völgyek folytatásában még megvannak a nyomai annak a feltehetőleg mesterséges töltésnek, mely a Vörös mocsár és a ma már ismeretlen nevű egykori tó között vezetett egészen a hajósi főutcára. Bizonnyal évezredek óta használták és folyamatosan megújították. Véleményünk szerint e töltés lehet a mondákban szereplő, mocsáron átvezető út, s így a mai Császártöltés is erről kaphatta nevét. Akiket elnyelt a mocsár - az elfelejtett Mores falu Császártöltés ENy-i határrészénél levő ún. Morcsi dűlő területén három település, Hajós, Homokmégy és Császártöltés osztozik. A terület nevének eredete a császártöltésiek emlékezete szerint egy tragikus eseményhez köthető. A XVIII. század középső harmadában telepesek egy csoportja elindult Kalocsáról Császár- töltésre. Az út az Örjegen, azaz a Vörös mocsáron át vezetett, ahol a rossz időben 13 Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bemát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 77. 14 Sümegi Pál közlése. Az adat átengedését ezúton is köszönjük. 15 A töltés építését a hajósi emlékezet is őrzi, és Mária Teréziához köti. Schön Mária szíves közlése. 16 A folyó eredeti neve nem ismert, újkori nevét a partján álló császártöltési malomtól kaphatta. 17 1. katonai felmérés térképe, XIV-XXX. szelvény. 39
