Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk
Wicker Erika - Knipl István: Császártöltési legendák... Homokmégy és Császártöltés között bivalyostul beleveszett a mocsárba.18 A község nagy helytörténésze, Bánáti Miklós véleménye szerint ezt az eseményt őrzi az egymással szomszédos Mores és Bivalyos dűlők elnevezése.19 E szomorú esethez köthetjük tehát a császártöltési telepítésmonda másik változatát, mely szerint - hogy ez a tragikus eset ne ismétlődhessen meg, - a császár rendelete alapján egy töltést építettek az Öijegen keresztül. A Morcsi dűlő elnevezését Bánáti Miklós a latin mors=halál szóból eredezteti,20 s maga a monda a mocsár-mors-halál szavakat kapcsolja össze. E magyarázat ésszerűnek és kézenfekvőnek tűnhet, ám a határrész neve valójában egy középkori falu, Mores emlékét őrzi. Talán valamilyen kapcsolatban volt e településsel az a Mwrch Nagh Máté, akinek neve egy XVI. századi iratban tűnik fel.21 Ezen kívül a Mure, Mores, Mures22 vagy Mórics23 nevű, a kalocsai náhijébe tartozó faluról csak a török defterek szolgáltatnak adatokat. Ezekből nemcsak az derül ki, hogy mit termelt a hódoltság alatt végig színmagyar település lakossága, hanem az is, hogy 1548-ban és 1560-ban hogy hívták az egyes családfőket, azok felnőtt fiait és testvéreit.24 A nevek összevetése fontos információt nyújt a korabeli migrációs mozgásokról. A 12 évvel korábbi lakosok fele 1560-ban is Murcson lakott, egy részük meghalt vagy elköltözött, egyes fiúk felnőttek, saját családot alapítottak, és 14 új család költözött a faluba.25 A lakosságszám hullámzása a következő 50 évben is jellemzője marad a településnek.26 Mores a török elleni felszabadító háború során pusztulhatott el, és - hasonlóan sok környékbeli településhez,27 - soha többé nem népesült be. 1725-ben Morcz pusztát Hajós műveli.28 A középkori falu emlékét ma már csak földrajzi nevek29 - és persze áttételesen a császártöltési telepítésmonda egyik változata - őrzik. Mores 18 BÁNÁTI Miklós 1969. 39. 19 BÁNÁTI Miklós 1969. 39. 20 BÁNÁTI Miklós 1969. 39. 21 CSÁNKI Dezső, III. 1897. 382. 22 ENGEL Pál 2002. CD.; 1578-ban 9 háne adófizető háztartással. Engel Pál Császártöltés Ny-i részére teszi. Uo. 23 VASS Előd 1980. 91., 161.; Vass Előd említ egy Mórház nevű települést is a közelben, Miske DK-i részén. Uo. 169. 24 VASS Előd 1979. 45.; Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák részletes defterében (Tahrir defter). VASS Előd 1980. 91.; 25 A neveket ill. a lakosságnévsorok összevetését A középkori falvak a császártöltési határban c. tervezett tanulmányunkban közöljük, Id. 1. j. 26 1570-ben az adófizető háztartások száma felére, 11 hánéra csökkent; s ez a szám megmaradt 1578-ban is. 1580-82-ben 9 háztartás fizetett tizedadót, jó egy generációnyi idő múlva, 1620-ban pedig már 16. VASS Előd 1980.91. 27 Pl. Keresztúr, Zádor, Barátnakháza, Salgó, Polkárt, stb. ENGEL Pál 2002. 28 BÁRTH János, 1974. 327. 29 Császártöltés és Homokmégy határánál a mindkét településen - dűlőnév formájában - fennmaradt az egykori falu neve.; Lipszky térképe Mores külsőséget mutat, egy az országos levéltárban őrzött térkép pedig Hajós falutól É-ra Murczi erdőt jelöl. VASS Előd 1979. 56.; VASS Előd 1980. 169. 40
