Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk
Wicker Erika - Knipl István: Császártöltési legendák... személye kérdéses, mivel József, I. Lipót és Mária Terézia neve is felmerül a forrásokban. Az 1860-as évekbeli, második-harmadik generációs császártöltésiek úgy tudták, hogy József császár a török háború idején a belgrádi táborba utazott, s ezen a vidéken vezetett útja. A rossz úton azonban a kocsija a Kistói szőlőknél elakadt, s emiatt „...az ő egyenes meghagyása folytán azon lapály os helyen egy nagy töltés készíttetett, közel a falu felső végén, melly Császártöltésnek neveztetvén, a falu is ezen nevet kapta. ” 6 Jó 100 évvel a falualapítás után tehát úgy gondolták, hogy az Örjegen át vezető töltés a mai falu E-i részén, a még álló téglagyár közelében lehetett. Mások a töltésépítést I. Lipót (1703-1705) magyarországi látogatásához kötik, „jelesen, hogy itt utazván, a császár utazása alkalmával készíttetett itt az Orjeg mocsarain keresztül töltés, melynek készítéséhez Meklenburgból hoztak ahhoz értő német munkásokat, akik azután itt maradtak, s a töltésről nevezték el településüket Császártöltésnek. ” 7 A telepítésmonda ezen változatát több történeti munka is átvette. 6 7 8 A monda romantikusabb változatában Mária Terézia egyszer meg akarta látogatni a kalocsai érseket, „s hogy a fólséges királyasszony bele ne ragadjon a tengersárba, feltöltették a Hajós felé vezető utat. így lett a község Császártöltés. ”9 10 * Ugyanígy vélekedtek a szomszéd hajósiak, aki szerint is „azért lett Császártöltés, mert a Mária Terézia jött, és akkor nem vót jó út, mocsár vót... ” 10 Azonban sem József, „se Lipót király, se Mária Terézia nem fordult meg Hajóson. A nevükhöz fűződő találgatás merőben mondái elem.”u A falunév „császár” szava véleményünk szerint legfeljebb IV. Károllyal függhetne össze, mivel az ő uralkodása idején építették - állítólag épp a császári felség fogadására - a hajósi érseki kastélyt.12 Feltehetően ekkoriban újították meg a bizonnyal évezredes töltést is, nevezték el „ Csasartetish ”-nek a Csákányfo és Csala puszták közötti keskeny területet, a Szamárvölgyet kétoldalt határoló dombsort, és ekkor kaphatta időlegesen a Csá- szár-tó " elnevezést az egyik környékbeli vízállás. A Császár-tó azonosítása ma már igen kérdéses. Korabeli iratokban nem fordul elő, nevét mindössze egy 1743 előtti térkép őrzi, mely az állítólagos tavat a mai Császártöltés központjába, a falu legmélyebb területére, a Szamárvölgyben futó és az új telepesek által Malom-pataknak nevezett folyócska torkolatába helyezi. Ez 6 Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bemát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 76.; Hoffmann Lajos jegyző és Koch Vintze „heletes” bíró közlése, 1865. In: PESTY Frigyes 1984. 73., 76. 7 GALGÓCZY KÁROLY 1877. 283. Idézi: TÍMÁR Kálmán 1939. 3. 8 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Budapest, 1939. Idézi: TÍMÁR Kálmán 1939. 3.; BOROVSZKY Samu é.n. 46.; Idézi: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára. Budapest 1930.1. k. 9 TÍMÁR Kálmán 1939. 3. Idézi: BÁNÁTI Miklós 1969. 36-37.; Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bemát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 76. 10 Schön Mária gyűjtése. Az adat átengedését ezúton is köszönjük. " TÍMÁR Kálmán 1940/a 2. Ugyanitt kifejti, hogy „ ...Patacsics Gábor érsek a hajósi kastélyban fogadta Ferenc és Károly lotaringiai hercegeket, midőn a török háborúból visszatértek. " 12 A kastély építését a hajósi hagyomány Mária Terézia látogatásához kapcsolja. TÍMÁR Kálmán 1940/a. 2.; Schön Mária gyűjtése. Az adat átengedését ezúton is köszönjük. 38
