Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Wicker Erika - Knipl István CSÁSZÁRTÖLTÉSI LEGENDÁK ÉS VALÓSÁGALAPJUK1 A császár és a töltés — a falu neve A Bács-Kiskun megye DNy-i részén, Hajós, Homokmégy, Kecel, Kiskunhalas és Kéleshalom között fekvő, az 54. főút két oldalán elterülő Császártöltés község 1743-ban, oberschwabeni, a Bodeni tó és Ulm közötti térségből származó németek betelepítésével jött létre. Mai ismereteink szerint - ellentétben a környező településekkel, - Császártöltésnek nem volt középkori előzménye. Ennek ellenére a „ Csa- sartetish” megjelölést már mintegy 10 évvel a falualapítás előtt használták a mai belterületi rész környékének elnevezésére, ahol akkoriban egy kocsma állt a Bajára ill. Halasra vezető utak találkozásánál.1 2 A község telepítőlevele egyenesen úgy fogalmaz, hogy ezen a helyen „...a régi időben Császárt Tőtés nevű falu állt... ”,3 más korabeli források viszont - ahogy erre majd később visszatérünk, - egy Csákányfö nevű egykori településben látják a mai Császártöltés elődjét. A mai falu teljes kül- és belterületét érintő közelmúltbeli terepbejárások során azonban sem a mai lakott részen, sem annak közvetlen környékén középkori letelepedésre utaló nyomot nem találtunk,4 s a rendelkezésre álló korabeli források sem jeleznek középkori települést ezen a helyen. A falu elnevezését a hagyomány egy uralkodói látogatáshoz vagy intézkedéshez kapcsolja, melynek során töltés épült volna a későbbi Császártöltés területén, feltételezhetően a helyiek által Öijegnek nevezett mai Vörös mocsáron keresztül.5 A töltés - sőt, talán két töltés - létesítését helyi hagyományok őrzik, de az uralkodó 1 A császártöltési születésű szerzők a községhatár középkori-koraújkori történetének bemutatását tervezték a Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón című konferencia keretében. Az anyaggyűjtés során azonban nyilvánvaló lett, hogy a tervezett téma messze túllépi az e konferencia biztosította idő- és térbeli kereteket, ezért itt és most elsősorban csak a telepítéslegendákkal foglalkozunk. A teljes tanulmány Középkori falvak a császártöltési határban címmel a Cumania 2005. évi számában jelenik meg. 2 TÍMÁR Kálmán 1940/b. 2.; BÁNÁTI Miklós 1981. 24. 3 Császártöltés helység Patasics Gábor kalocsai érsek által kiadott telepítő kontraktusa. In: BÁRTH János 1997. 79. 4 Wicker Erika belterületi terepbejárásai 1988-ban, a teljes lakott részt érintő gázvezeték-árkok mentén: Cumania 12. 1990. 85-86.; RégFüz. Ser.I. No.42. 1989; Knipl István szakdolgozata, 2004. Kézirat; KNIPL István 2004. 5 Bánáti Miklós a falualapító történetének - saját szavai szerint is - „regényes" elbeszélésében Schwei- bert Miklós állítólag „ látta a Szamárvölgynek a torkolatában azt a bizonyos töltést, mely a völgy két partját védte árvizes esztendőkben. " Bánáti Miklóst e következtetésre nyilván az az általa is közölt, 1743 előtti térkép vezette (A Duna folyása Budától Bajáig. Kriegsarchiv, Wien. B. IX. b. 115), mely a Szamárvölgy torkolatánál jelzi a Császártót. BÁNÁTI Miklós 1981. 167; 182.; Ha a Szamárvölgy torkolatát (ma: Császártöltés, központi buszmegálló területe) töltéssel zárták volna, éppen a völgyben futó, az Örjegbe torkolló későbbi Malompatak vize okozott volna áradot. 37
