Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Mészáros Márta: Múzeumpedagógia a Kiskun Múzeumban
Mészáros Márta: Múzeumpedagógia a Kiskun Múzeumban lembe véve a pedagógia alapelveket, mint az életkori sajátosságok szem előtt tartása, az ismeretek koncentrikus bővítése, szemléletesség, motiválás, aktivizálás és a tudatosság érvényesülése. A múzeumpedagógiai program Az első foglalkozássorozat, amelyet, már 2002. év tavaszán a pedagógusok figyelmébe ajánlottunk, az akkor bevezetett hon- és népismereti tantárgyi modulhoz illeszkedő és kiegészítő, Fölnevelő hagyomány című néprajzi múzeumi órák voltak. Az általános iskola 5-6. osztályában, mint rajz-, történelem- vagy énekórákhoz integrált ismeretek, a hagyományosnak mondott paraszti életmóddal, gazdálkodással és eszközeivel, a hétköznapok és az ünnepek szokásaival, az emberi sorsfordulók alkalmaival ismertette meg a gyerekeket. A tananyag témaköreihez igazodva, háromhárom foglalkozást ajánlottunk egy-egy tanévre. A tankönyv általánosságait kellett áthidalni, valamint azt, hogy csak a XIX-XX. század fordulójára leszűkített paraszti világot mutatta be. A múzeumi foglalkozásokat a kiállításokra építettem, a bemutatott múzeumi műtárgyakra. Ennek előnye, hogy az, amiről a tankönyv szól, az itt látható is, szinte kézbe vehető. Hátránya, hogy a kiállított tárgyak többsége egyszerű használati eszköz volt, és kis része, vagy töredéke maradt csak meg mutatóba az egykori világnak. A kiállítások tehát, ha törekednek is, teljes életmód-bemutatást nem tudnak tenni. Azt mutatják ami megőrződött. A múzeumi órák különböző szempontok és tematika szerint dolgozzák fel a Kiskun Múzeum kiállításit, amelyek helyszínéül szolgálnak a foglakozásoknak. A különböző korszakok emlékeit és a mögöttük rejlő történéseket itt ismerhetik meg a diákok. Nem kiragadva, hanem folyamatába láthatják a múzeum tárgyi világa mögött húzódó történelmet a legtágabb értelemben. Természetesen a kiállítás, jelen esetben a Kiskunság és szűkén vett Kiskunfélegyháza múltját tálja elénk, tehát a helyi eseményeket, az itt élő emberek életét, szokásait ismerhetik meg, és nem általánosságban beszélünk a paraszti életmódról. A foglalkozás a kiállítás és a téma bemutatása mellett a diákok önálló munkájára is épít, hogy megtanuljon eligazodni a tárgyak világában. Irányított feladatokkal, párban, csoportban megoldandó játéklapokkal vezetjük rá az ismeretszerzésre. A második foglalkozássorozat, a Csicsergő, az óvodás korosztálynak szólt, amelyet az óvodapedagógusok kérésére dolgoztunk ki. Nem volt könnyű megtalálni azt a vékony kis útvonalat, amely az óvodásokat a múzeumok világába vezeti. A foglalkozásokat végül a jeles napok, ünnepi szokások köré fűztük. Egy-egy kalen- dáriumi jeles nap felelevenítése játékosan történik a kiállításban, majd jelképes tárgykészítéssel, játékkal zárul. Legjobb példa a Szent György-naphoz kapcsolódó pásztorünnep felelevenítése a kiállításban, majd a gyapjúval ismerkedve kis bárány- kákát készítettek, végül az udvaron a lusta pásztor szétszéledt báránykái játékot játszották el. Nem hiába való a kicsikkel való foglalkozás, noha úgy tűnhet, nagyon messze van a múzeum komoly tudományos világától. Ezekre a gyerekekre lehet építeni később, hiszen ők lesznek a jövő múzeumlátogatói, vagy akár több is. A néprajzi ismeretek mellett a történelem tantárgyhoz kapcsolódó kiegészítő helyismereti, helytörténeti órákat ajánlottunk az általános iskola és a középiskola 194
