Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Kalmár Ágnes: A magyarországi játékipar ismeretlen évtizedei
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón kivitelben, mint ezt megelőzően, emellett díszes ördögfigura esztergálva, virágosra festett kocsival, amelynek teteje fűzfából volt fonva.20 Az 1906. évi Milánói Kiállításról Györgyi Kálmán is beszámol a Magyar Iparművészetben. Leírja, hogy az „iparművészet, háziipar és az iparművészeti oktatás” csoportja volt a színtere a művészi gyermekjátékok színgazdag együttesének, melyet Faragó Ödön bazárszerűen képezett ki. Az itt bemutatott szürkére pácolt jávorfából készített gyermekszobát ezúttal Wessely Vilmos tervezte, melyet a Kolozsvári Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában készítettek el. A bútorok minden darabja, azok megformálása és díszítése a gyermeki világot kívánta megérinteni virágos-díszes festésével, a népmesék felidézésével. A polcok oldallapja a tyúk stilizált formáját idézte, a szekrényeket festett életfák és csibék sora tette még barátságosabbá. A kiállított játékok tervező művésze is Wessely Vilmos volt, munkáit a Hegybánya- Szélaknai Állami Játékkészítő Iskola kivitelezte. Vásári játékokat idéző virágos farkú tologatós madár, csengettyűkkel, pergőkkel ellátott ló lovasával, díszes kerekes lovacska, melynek háta felnyitható, ördög, csacsis kordé, valamint galambdúc volt látható a sokféle méretű lovacska között.21 1907 tavaszán Temesváron rendezték meg az Országos Műkedvelők Háziipari Kiállítását, melyen a háziipari főosztály tárgyai között szerepeltek a gyermekjátékok. A kiállításon Weszely Vilmos ismét gyermekszobával szerepelt, a kivitelező a Hegybánya-szélaknai Állami Játékkészítő Iskola volt. Ugyanekkor nosztalgiával emlékeztek vissza Undi Mariska „egykor kiállított kis meleg fészkére” is.22 A Selmecbányái Járási Levéltár anyaga minden részletre kiterjed. Megismerjük az alapító Záhora József plébános és az iskola első igazgatójának személyét s mindazt a komoly munkát, amely e jól szervezett műhelyt kialakította: a felügyelő bizottság tudós tagjait, a tanműhely tanulóit, a kialakuló tanrendet, az állami támogatás formáit, az intézmény korabeli, hazai tanonciskolák között elfoglalt helyét. A rendszeresen elkészített leltárívek egyenként felsorolják az itt faragott játékokat, megjelölik azok pontos méreteit. Elsősorban kisgyermekek számára készültek egyszerű gépekkel és kézi faragással. A festést főként leány tanulók végezték. Házi- és vadállatok, közöttük a lovacskák sokféle változatban, hintalovak és különböző kocsik kerültek ki a tanoncok keze alól. A minőségre különösen ügyeltek, amit a játékokat forgalmazó kereskedők is megköveteltek. A hazai és nemzetközi kiállítások kiemelkedő események voltak a szakiskola életében, közülük kiemelkedik az 1996-ban rendezett Országos Kiállítás, valamint az 1900-as Párizsi Világkiállítás rendkívül nagyszabású rendezvénye. A Hegybánya-szélaknai Állami Játékkészítő Iskola pontosan vezetett jegyzékben tartotta nyilván a felhasznált anyagokat, szerszámokat és könyveket, amellyel szertárukat évről-évre bővítették. Ez utóbbi mintakönyvek, a különböző folyóiratok és egyéb művek beszerzését minden esetben a szakminisztérium írta elő. A szakmai munkát irányító vezértanítók között Hell József személye volt a meghatározó, aki 1993-ban került a műhely élére. A későbbi években felesége is bekapcsolódott az iskola munkájába, ő irányította a lányok és asszonyok babakészítő tevékenységét. Különleges jelentőséggel bírnak az iskola fél20 Sz. ism. 1906.2. 21 GYÖRGYI Kálmán 1906. 163. 22 MARGITAY Ernő 1907. 121. 143
