Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Kalmár Ágnes: A magyarországi játékipar ismeretlen évtizedei

Kalmár Ágnes: A magyarországi játékipar ismeretlen évtizedei

évente leírt jelentései, melyeket az igazgató írt meg minden apró részletre kiterjedően.

Ezekből tudjuk meg, hogy 1900-ban a műhely már leánygyermekek számára is készített játékokat, játékbútorokat és babákat. Az első babafejeket fából faragták, majd ezt az anyagot a könnyebben feldolgozható papírmassza váltotta fel. A tanműhely rendkívül átgondoltan bővítette termékeinek körét, mely munkához tapasztalataikat külföldi tanulmányutak alkalmával szerezték meg.

Néhány évtized korántsem teljes áttekintése csupán a hazai játéktervezés fontos eseményeinek és jellemző vonásainak áttekintésére szolgál. Nehezen zárható le, hiszen az egymásba fűződő folyamatok napjainkig nyomon követhetőek. Az első világháború éveiben a különböző hadigondozó hivatalok műhelyei csatlakoztak a korábban megismert játéktervezők és munkáik mellé. Régi székely parasztfogat, kerekeken mozgó állatok, tehén, amely tulipános járomba van fogva és díszes kerekű kocsik kerültek ki az itt dolgozó emberek keze alól, amelyek a feljegyzések szerint a közönség köreiben nagy tetszést arattak. Az egykor virágzó szélaknai műhely, amelyet Nádai Pál oly gyakran és elismerően említett, közel negyedszázados működést, folyamatos gyarapodást követően hanyatlásnak indult. A műhely vezetője a harctéren elesett, s az itt készült játékok mellé, amelyek nem sokkal korábban bejárták az országot, sőt világkiállításokon is megjelentek, háborúban megcsonkult katonák számára készült mű kézfejek sorakoztak. A növendékek a háború miatt elhagyták az iskolát, melynek addigi működése 1919. május 27-én pontos és tételes átadás alapján lezárult.

A XX. század első évtizedeire visszatekintve jól látható, hogy művészeti írók meghatározó gondolatai és jeles művészek alkotásai adtak mintát hosszú évtizedekre a következő nemzedékeknek. Megtehették, mivel e művészi játékok, gyermekkönyvek, valamint bútorok tervezése és kivitelezése erkölcsi, etikai kérdést is jelentett az alkotók számára. Mindezek tükrében tekinthetjük e tárgyakat kiemelkedő daraboknak, melyben a kisgyermekek játékai kultúrtörténetünk szerves részeként vannak jelen.

144