Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Kalmár Ágnes: A magyarországi játékipar ismeretlen évtizedei
Kalmár Ágnes: A magyarországi játékipar ismeretlen évtizedei szeink közül kiemelkedik Undi Mariska rajztanámő14 és Wessely Vilmos iparművész.15 A gödöllői művésztelep külső tagjának játéktervei akvarelleken maradtak fenn, melyek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményének darabjai.16 Az 1903-ban megrendezett karácsonyi kiállításon Toroczkay Wigand Ede három szobája közül egy szintén gyermekek számára készült, mégpedig pácolt tölgyfából, Mocsai József kivitelezésében, melybe a kézimunkákat Nagy Sándor és Nagy Sándomé tervezte, illetve kivitelezte. A korabeli leírás és a képek szerint a mennyezet tartó oszlopait kopjafák ihlették, az anyagok kötése csapolással történt, emellett a bútorok felső szegélye, a padok karfája és támlája mind a népi díszítő- művészetből merített részleteket idézi. A bútorok kivágásain a szív mintája ismétlődik, a „Két kis kakas összeveszett” népdalsorból pedig rézvereteken, hímzett párnákon megjelenő omamens lett. A szobában néhány fa játékot is elhelyeztek, lovas kordét, díszes elefántot és lovas figurát, melyek formájukban és díszítésükben tökéletesen a gyermekszobához illeszkedtek.17 Az 1904-es karácsonyi kiállításra az előző évhez hasonlóan ismét Toroczkay Wigand Ede tervezett bútorokat, mégpedig Budapest főváros megrendelésére elemi iskolai tanterem berendezést, melynek falat díszítő festését Kőrösfoi-Kriesch Aladár tervezte. A korabeli feljegyzések szerint szinte eseményszámba ment a bútorok polcain elhelyezett fajátékok megjelenése, melyeket Wessely Vilmos, az Iparművészeti Iskola volt növendéke tervezett, kivitelezésük a Hegybánya-szélaknai Állami Játékkészítő Tanműhelyben történt. A tervező a játékok témáját a falusi emberek életéből, valamint magyar népmesékből merítette, így volt közöttük szamarán ülő juhász, egyszeri budai kutyavásár jelenete, vadruca tojásaival. Anyaguk fa volt, melyet festett virágos motívumokkal vagy azok egész soraival díszített. „Egyszerűségükben is mozgékony, helyenként mozgatható, szinte egyéni jellegű lények", írta róluk a korabeli szakmai közönség.18 Az Aradon megrendezett Iparművészeti Kiállításon a gyermekjátékokat Wessely Vilmos elképzelései szerint, részben Weither Hugó gyárában, Békéscsabán, részben pedig a Hegybánya-szélaknai Játékkészítő Iskolában valósították meg. A csacsifogat íves virágos oldalú kocsijában három kendős asszony ül, ruhájuk ujja is virágmotívumokban ékes, a szamár hátára szintén hasonlóan díszített nyereg került. A játék konyha paravánján felül futó ffízsorára festett gémeskút, libapásztor, lovacska és szamáron ülő juhász került.19 Az 1905-ben rendezett karácsonyi kiállítás egyik érdekes csoportját is a játékok jelentették. A tervező Wessely Vilmos, kivitelezőjük a Hegybánya-szélaknai Játékkészítő Iskola, valamint Werther Hugó békéscsabai és Maugsch Róza és Fiai bártfai gyárai. Ismét látható volt a már ismert csacsifogat, még díszesebb és aprólékosabb 14 GELLÉR Katalin 1982. - UNDI S. Mária 1912. 47. - ELEK Artúr 1912. 41. - UNDI S. Mária 1933. 195.-HAIDER Edit 1996.61. 15 KALMÁR Ágnes 1988. 198. - TÉSZABÓ Júlia 1995. 42. 16 KALMÁR Ágnes 2002. 85. 17 Sz. ism. 1904. 1. 18 ÉBER László 1905.205. 19 Sz. ism. 1905. 205. 142
