Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

V. Sági Norberta: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken

V. Sági Norberta: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken

tagok a földterületet egész évben tisztán tartsák, különösen a mezsgyék, barázdák tisztántartását tartották elsőrendű kötelességnek. De a kertek ápoltságát is figyelemmel kísérték, hiszen a nem gondozott parcella azt jelezte, hogy tulajdonosának nincs szüksége rá, így ez természetesen okot adhatott a kizárására.

A kertek közé csak kiskerttag, illetve azon a részen kertrészlettel bíró mehetett be. A kertekben csak napfelkeltétől napnyugtáig lehetett tartózkodni. A csősz vagy a választmány egyik tagja igazoltathatta a kertekben tartózkodókat, a Kiskert Szövetség tagjainak tagsági igazolványuk is volt, ezt vagy személyazonosságukat igazoló iratukat magukkal kellett vinniük a kiskertbe, és felszólításra fel kellett mutatniuk.

A kiskertekben elsősorban élelmiszertermelés, azon belül is konyhakerti vete- mények termesztése folyt. A Kiskert Egyesület következő, 1927-es termelési statisztikája20 a termesztett növényféléket mutatja:

A termény neve

Bevetett terület

A termény neve

Bevetett terület

(kh)

(kh)

Szemes tengeri

15

Paprika zölden

2

Burgonya

40

Vöröshagyma

5

Tök főzeléknek

5

Fejes káposzta

5

Seprőcirok

1

Kelkáposzta

5

Borsó

5

Paradicsom

5

Bab

5

Sárgarépa

2

Lencse

1

Petrezselyem

1

Mák

5

Kalarábé

1

Napraforgó

2

Uborka

2

Paprika fűszernek

2

Saláta

1

Összes termőterület: llOkh

Terméketlen terület:_______4 kh

Összes terület: 114 kh

Az első években a szövetségek vezetőségei igyekeztek kapcsolataik és a hivatalos lehetőségek révén a tagokat vetőmagokkal is segíteni. Bizottsági tag volt Baj- nóczy Károly városi fokertész, a földmíves iskola fokertésze, így az egyik lehetőség az volt, hogy a tőle, illetve a foldmíves iskolától szerezzenek be palántákat. Ezen kívül az Országos Közélelmezési Hivatal többféle vetőmagot utalt ki a kiskertesek- nek, vetőburgonyát, -babot, -borsót, kukoricamagot, illetve palántákat. A vetőmagokat többnyire a tisztviselők között osztották ki, akiknek csupán a szállítás és szétosztás költségeit kellett kifizetniük.

A kiskertek őrzésére csőszöket alkalmaztak a szervezetek. Bérük illetmény- földből és parcellánként beszedett fizetésből állt. Közgyűlési határozat értelmében

20 BKMÖL X. 113. Kivonat a Termelési slalislika az 1927 évről c. dokumentumból. A területnagyságok összesítés eredményei, az egyes növényféléket nem összefüggő területeken termesztették, hanem minden kiskerttulajdonos a maga parcelláján.

136